Fizetnie kell az államnak az elmaradt metróépítésért<br/>

A Fővárosi Bíróságnak a metróperben pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint az alperes magyar államnak 26,5 milliárd forintot kell megfizetnie a felperes Fővárosi Önkormányzat részére. A magyar állam jogi képviselői fellebbeznek.

Elsőfokon 26,5 milliárd forintos kátérítésre kötelezte a magyar államot a Fővárosi Bíróság. A kifizetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. A fennmaradó több mint 70 milliárdos felperesi igény tekintetében a bíróság azzal szüntette meg az eljárást, hogy ezek a követelések jelenleg még nem esedékesek.

A felperes azonban ezeket az igényeket is peresítheti akkor, ha lejárt követelésekké válnak, tehát, ha a magyar állam nem fizeti meg az összeget évről évre úgy, ahogy azt a 4-es metró építésére vonatkozó korábbi megállapodásban rögzítették a felek.

A jogvita azt követően indult, hogy 1998 novemberében a Pénzügyminisztérium felmondta a főváros és a magyar állam között a 4-es metró megépítésére vonatkozó az év áprilisában megkötött szerződést. Akkoriban hatályon kívül helyezték a metróberuházásra vonatkozó korábbi kormányhatározatokat is.

Az 1998. áprilisi szerződés szerint a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam 40-60 százalékban osztja meg a várhatóan 2004-ig elhúzódó beruházás költségeit. Ez vonatkozott mind a saját erőforrásokra, mind pedig a hitelekre. Továbbá a magyar állam garanciát vállalt a felveendő több száz millió ECU-s külföldi hitelek visszafizetésére is.

Miután a szerződést 1998 novemberében a Pénzügyminisztérium felmondta, a főváros pert indított azért, hogy a bíróság mondja ki: érvénytelen a magyar állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium felmondása, azaz továbbra is életben van a metróberuházásra vonatkozó az év áprilisi szerződés. Ezt a jogvitát tavaly júniusban jogerősen megnyerte a Fővárosi Önkormányzat. A Pénzügyminisztérium ezt követően úgy tájékoztatott, hogy a főváros metróberuházással kapcsolatosan addig felmerült költségeiről kész elszámolni, a továbbiakban azonban ne számoljanak a központi költségvetés forrásaival.

Ekkor benyújtotta újabb, jelen pert megindító keresetét a magyar állam ellen a Fővárosi Önkormányzat. A kereset szerint elsődlegesen azonnali egy összegű teljesítést, továbbá kártérítést kért a felperes, melyeknek összege meghaladta a 80 milliárd forintot.
Másodlagosan pedig ezeknek a követeléseknek az esedékesség szerinti, évenkénti megfizetését kérte a főváros.
Ennek a második kereseti követelésnek a már tavaly, illetve ez évben lejárt részleteit, összesen 26,5 milliárd forintot, továbbá azoknak lejárattól számított kamatait ítélte meg pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma.

Az ítélet indoklásakor a bíró azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium megnyilatkozásait a szerződésteljesítés jogosulatlan megtagadásának tekintette. A beruházás költségeiből 200 millió forintot már az 1998-as költségvetésről szóló 97. évi törvény rögzített. Ezt az összeget 98-ban el is használták. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a beruházás teljességgel legális. A beruházás éves központi költségvetési terhei pedig objektíve nem jelentenek teljesíthetetlen kötelezettséget a magyar állam számára, tehát a szerződés teljesítésének megtagadásakor a felperes nem hivatkozhat alappal ezeknek a terheknek a nagyságára - áll az indoklásban.

Elhangzott az is, hogy a bíróságnak a jelenlegitől teljességgel eltérő kérdést kellett volna elbírálnia akkor, ha a kormány 1998 őszén az az év áprilisi szerződéssel összhangban beterjeszti a parlament elé a költségvetési javaslatban a beruházáshoz éppen szükséges összeget. Ezt azonban az Országgyűlés nem szavazza meg, és ezért marad el a teljesítés.
Az elsődleges kereseti követelésben szereplő azonnali egy összegű marasztalásról szólva a bíróság kifejtette: a követelések, azaz a pénztartozások fizikailag és jogilag egyaránt oszthatóak. Ezért, bár megérti a bíróság Demszky Gábor főpolgármester tanúvallomásban közgazdaságilag megalapozottan, gondos gazda módjára előadott igényeit, mégis a második, esedékességhez kötött kereseti követelést látja jogosnak. Azaz a már lejárt követeléseket megítéli, a többi tekintetében pedig megszünteti az eljárást.

A bíróság kimondta azt is, hogy a megszüntetés nem elutasítást jelent, csak annyit, hogy jelenleg még nem jogos a követelés. Amennyiben viszont eredménytelenül jár le a teljesítésre a szerződésben rögzített határidő, a főváros ezeket a követeléseket is peresítheti.

Fellebbezés esetén a bíróság ügymenetét ismerve feltehető, hogy mire jövő évben tárgyalni kezdi a Legfelsőbb Bíróság a pert újabb 10 milliárdos követelések válnak peresíthetővé. "Az ítélet mindkét fél számára kedvezőnek tekinthető, hiszen a felperes követelését részben megítélte a bíróság, részben pedig nyitva hagyta a lehetőségét a későbbi jogérvényesítésnek. Ugyanakkor a bíróság eltekintett attól, hogy egy összegben kötelezze a több mint 80 milliárdos követelés teljesítésére az alperest" - hangzott el az ítélethirdetés során. "Mint magyar állampolgárok és budapesti lakosok tudathasadásos állapotban élhetjük meg ezt a pert, hiszen akárhogy is dől majd el, mi fizetünk" - fogalmazott ítélethirdetés során a bíró.

"A független magyar bíróság bebizonyította, hogy Magyarországon jogállam van, ahol a kormányra is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint bárki másra" - kommentálta Demszky Gábor a metróperben született pénteki elsőfokú bírósági ítéletet. "Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az érvényesíthetően megteremti a beruházás teljes anyagi fedezetét" - mondta a Kínában tartózkodó főpolgármester a városházán tartott, formabontó sajtótájékoztatón élő telefonkapcsolat keretében.

Kifejtette: a jogbiztonságot erősíti ez a metróügyben hozott, harmadik bírósági ítélet, amely jelzi: a kormány sem jogosult arra, hogy tetszése szerint változtasson a polgárjogi szerződéseken. Emlékeztetett rá, hogy a főváros eddig is teljesítette szerződéses kötelmeit, ennek megfelelően a 4-es metró beruházása két és fél éve folyik.

A főpolgármester azt mondta, hogy a kormány helyében bocsánatot kérne a fővárosiaktól. A maga nevében viszont csak reméli, hogy a kormány ezek után nem folytatja tovább az ország lakosságának egyötödét büntető politikáját. Bízik abban, hogy a kormány megérti a független bíróság üzenetét, és ítéletét az Európai Unióban, a demokratikus államokban szokásos módon tiszteletben is tartja.

"A metró meg fog épülni" - mondta Demszky Gábor -, "csak az a kérdés, hogy az évek óta tartó késedelmek után, mikor lesz ez". Az ítélet szerinte azt jelzi, hogy jó úton jár a főváros, amelynek vezetése továbbra is nyitott az együttműködésre. Ha pedig a kormány is úgy akarja, és mellőzi a további huzavonát, közösen megépíthetik az új metrót.

Kérdésekre válaszolva a főpolgármester úgy vélekedett, hogy az államháztartási törvény szerint a pénzügyminiszter általános felhatalmazottsága és egy kormányhatározat alapján jogszerűen írta alá a fővárossal a szerződést.

E megállapodás alapján 1998-ban már fizetett is az állam, és a jog szerint, ha az Országgyűlés az első évben teljesíti egy több évre szóló kötelezettségnek a részét, akkor később is fizetnie kell. A költségvetési törvényben ekkor szerepelt az adott projektből a következő évekre esedékes kötelezettségek mértéke is.

"Természetszerűleg fellebbezést nyújtunk be, és az elsőfokú eljárásban elkövetett súlyos hibák miatt az ítélet hatályon kívül helyezését, illetve az eljárás megismétlését fogjuk kérni" - jelentették be a magyar állam jogi képviselői pénteki sajtótájékoztatójukon. "Fellebbezni kell az ügy érdemét, tartalmát tekintve azért is, mert ez a per precedens értékű. Az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése azt jelentené, hogy mostantól a pénzügyminiszterek mindenfajta összeghatár és időbeli korlátozás nélkül költhetnék az adófizetők pénzét" - fogalmazott a magyar államot képviselő ügyvédi iroda egyik tagja.

"Az lenne a baj, ha az állam elfogadná ezt az ítéletet, mondván: neki megér 26 milliárdot, hogy ezután országgyűlési jóváhagyás nélkül is akár évekre előre elkölthessen tízmilliárdokat" - mondta az ügyvéd.

A magyar állam jogi képviselője továbbra is úgy véli, hogy az 1998 áprilisában Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter által aláírt szerződés nem jelenthet a több éves beruházás egészére vonatkozó kötelezettségvállalást. Továbbá az ügyvéd szerint mind az elsőfokú eljárás, mind pedig a pénteken kihirdetett ítélet hemzseg a perrendi hibáktól, mulasztásoktól. "Elkallódott peres felek, tárgyalási hangfelvételek, furcsán dátumozott, hiányosnak tűnő jegyzőkönyvek kísérik az ország történetének legnagyobb volumenű gazdasági perét. Az ítéletben az alperes legtöbb jogi érve válasz nélkül maradt, és a bíró elfogultság miatti kizárására vonatkozó alperesi indítványról sem született döntés" - közölte az ügyvéd.

"Mindezek az eljárási hibák már önmagukban is kellő alapot nyújtanak arra, hogy az ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezzék, és az eljárás megismétlésére utasítsanak" - fogalmazott az ügyvéd.

A metróper története

(MTI)

Korábban:

(2000.09.21.)