Nincs megegyezés a minimálbérről <br/>

A kormányzati oldal nem fogadta el a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) keddi ülésén azt a szakszervezeti javaslatot, hogy 2001-ben az új minimálbérnek megfelelően 40 ezer forintra emeljék a közalkalmazotti illetménytábla A 1-es fokozatát, 2002-ben pedig 50 ezer forintra.

Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a vita során elmondta: a minimálbér emelésének éves hatása 215 milliárd forint lenne, de még a szakszervezeti javaslat szerinti szeptember 1-jei bevezetéssel is 70 milliárd forintot igényelne. Egy ilyen megoldás ellehetetlenítené a csupán 110-120 milliárd forint többletet beosztó költségvetést, nem is beszélve a 2002-es évről, melynél még inkább vállalhatatlan ez a javaslat.

A szakszervezetek ennek ellenére kérték a javaslat megfontolását. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, az ülésen a téma szóvivője elmondta: a kormány által javasolt általános 8,75 százalékos keresetnövelés, az ezen felül bevezetendő 40 ezer forintos minimálbér, illetve több szakterületen az egyes foglalkoztatási körökben 15-20 százalékos keresetnövelést eredményező szakmai szorzóemelés összességében a közszférában 16-17 százalékos keresetemelést jelentene. Kimaradnának ebből a lehetőségből a művészeti területek, a fegyveres szolgálatok közalkalmazottai, az egészségügy, az oktatás jelentős csoportjai.

Esetükben csak a közszféra valamennyi dolgozójára érvényes 8,75 százalékos keresetemelést garantálná a kormányzat. A szakszervezetek szerint megoldást kell találni arra is, hogy a 40 ezer forintra emelt minimálbér ne okozzon számottevő feszültséget azokon a területeken, ahol a bérszorzó-emelés nem nyújt kiegyenlítő hatást, mert különben a magasabb képzettségű és gyakorlati idejű dolgozók is szinte a minimálbérrel megegyező keresethez jutnának.

Ezért a szakszervezetek azt javasolták, hogy valamennyi közalkalmazott részesüljön az 1,1-szeres bérszorzóban. Ebbe a körbe tartoznának azok, akiknél eddig nem volt bérszorzó, vagy a bérszorzójukat 1,05-ben állapították meg. Javasolják továbbá, hogy a felsőfokú végzettségűeknél az általánosan 1,2-szeres bérszorzót 1,26-ra emeljék.

A tárgyalás során a szakszervezeti és az önkormányzati oldal egyaránt kifogásolta, hogy a 8,75 százalékos általános keresetemelésnek sincs meg a teljes körű finanszírozási fedezete a költségvetésben, illetve az önkormányzatoknak juttatandó támogatásokban. A kormányzat csupán 6,6 százalékos fedezetet garantál, a további részt saját bevételekből, hatékonyságjavítással, átcsoportosítással, célszerű létszámgazdálkodással kell biztosítani.

A kormányzati oldal cáfolta a fedezethiányt, felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes tárcák fejezeteiben, illetve az önkormányzatok támogatási kereteiben megfelelő háttér áll rendelkezésre a kormány által javasolt keresetemelési mértékek megvalósításához.

(MTI)

Ajánló:

honlapja