Tiba Zsolt alkotmánysértőnek találja a helyi adókról szóló törvény módosítását<br/>

Ha a köztársasági elnök aláírja a helyi adókról szóló törvény múlt héten elfogadott módosítását, akkor Tiba Zsolt fővárosi főjegyző szakmai véleménye szerint a fővárosnak panaszt kell benyújtania az Alkotmánybírósághoz. A főjegyző kifejtette, hogy a törvény szövege a jogszerűség látszatát próbálja kelteni, azonban a normaszöveg egésze súlyosan alkotmányellenes.

Tiba Zsolt fővárosi főjegyző ismertette, hogy a helyi adók fajtáinak, ezek mértékének megállapítása az alkotmány alapján önkormányzati alapjog. Így ezt csak kétharmados szavazati aránnyal módosíthatja az Országgyűlés. A kerületeknek adóztatási jogot biztosító törvénymódosítást viszont csak egyszerű többséggel fogadta el a parlament.

A főjegyző emlékeztetett arra, hogy egy alkotmánybírósági (AB) határozat szerint a minősített többséggel elfogadott törvényt nem lehet egyszerű többséggel módosítani. A főjegyző aggályosnak tartja azt a módosítást is, amelynek alapján a jövőben csak a kerületek egyetértésével vethetné ki a főváros a helyi adókat. Ennek kapcsán utalt arra az alkotmánybírósági határozatra, amely rögzíti, hogy az egyetértési jog sem a döntésre jogosultnak, sem az egyetértési jog címzettjének nem biztosít önálló döntési lehetőséget.

Alkotmánysértőnek tartja a főjegyző, hogy a januártól hatályba lépő törvény a főváros érvényes rendeletét csak akkor hagyná érvényben, ha a főváros addig beszerzi a kerületek többségének egyetértését. Tiba Zsolt ezzel összefüggésben megjegyezte: az AB állandó gyakorlata szerint a jogbiztonság alkotmányos követelménye, hogy egy jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget a kihirdetését megelőző időre.

Tiba Zsolt emlékeztetett arra, hogy a taláros testület többször is megállapította: ha valamely jogszabályt a magasabb szintű rendelkezés eljárási szabályainak betartásával hoztak meg, akkor a jogalkotó nem írhat elő újabb, a jogszabály érvényességét és hatályát érintő előírást, s nem ronthatja le az ilyen jogszabály alkalmazhatóságát.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az ülésen az oldal szóvivője hangsúlyozta: becsléseik szerint a közszféra 120-150 ezer dolgozója nem részesül majd a minimálbér 40 ezer forintra emeléséből, illetve a 15-2 százalékos keresetemelést garantáló bérszorzó javításokból sem. Kimaradnának ebből a lehetőségből a művészeti területek, a fegyveres szolgálatok közalkalmazottai, az egészségügy, az oktatás jelentős csoportjai.

Esetükben csak a közszféra valamennyi dolgozójára érvényes 8,75 százalékos keresetemelést garantálná a kormányzat. A szakszervezetek szerint megoldást kell találni arra is, hogy a 40 ezer forintra emelt minimálbér ne okozzon számottevő feszültséget azokon a területeken, ahol a bérszorzó-emelés nem nyújt kiegyenlítő hatást, mert különben a magasabb képzettségű és gyakorlati idejű dolgozók is szinte a minimálbérrel megegyező keresethez jutnának.

Ezért a szakszervezetek azt javasolták, hogy valamennyi közalkalmazott részesüljön az 1,1-szeres bérszorzóban. Ebbe a körbe tartoznának azok, akiknél eddig nem volt bérszorzó, vagy a bérszorzójukat 1,05-ben állapították meg. Javasolják továbbá, hogy a felsőfokú végzettségűeknél az általánosan 1,2-szeres bérszorzót 1,26-ra emeljék.

A tárgyalás során a szakszervezeti és az önkormányzati oldal egyaránt kifogásolta, hogy a 8,75 százalékos általános keresetemelésnek sincs meg a teljes körű finanszírozási fedezete a költségvetésben, illetve az önkormányzatoknak juttatandó támogatásokban. A kormányzat csupán 6,6 százalékos fedezetet garantál, a további részt saját bevételekből, hatékonyságjavítással, átcsoportosítással, célszerű létszámgazdálkodással kell biztosítani.

A kormányzati oldal cáfolta a fedezethiányt, felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes tárcák fejezeteiben, illetve az önkormányzatok támogatási kereteiben megfelelő háttér áll rendelkezésre a kormány által javasolt keresetemelési mértékek megvalósításához.

(MTI)