Tagadta bűnösségét a Várhegyi-per tizedrendű vádlottja<br/>

Tagadta bűnösségét a Budakörnyéki Bíróságon szerdán a Várhegyi-per tizedrendű vádlottja, Stefanik László. Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát - és kilenc társát -, a szolnoki polgármesteri tevékenysége során 1994-95-ben történtek miatt hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolja a Pest Megyei Főügyészség.

A vádirat hűtlen kezeléssel kapcsolatos pontja szerint Várhegyi Attila elsőrendű vádlott 1995 decemberében polgármesterként felhatalmazás nélkül kötött szerződéseket, melyek alapján "lényegében ellenérték nélkül" kerültek helyi cégek birtokába önkormányzati tulajdonban álló belvárosi ingatlanok. Az iratok alapján a cégek a szerződésben vállalt közműfejlesztési munkálatokat máig nem végezték el, így az ügyészség szerint összesen több mint 190 millió forint vagyoni hátrány érte a szolnoki önkormányzatot.

Stefanik László tizedrendű vádlottat, a szolnoki polgármesteri hivatal városgazdálkodási főosztályának egykori vezetőjét ennek kapcsán bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség azért, mert álláspontja szerint a főosztályvezető közreműködött a vitatott szerződések előkészítésében. A hűtlen kezeléssel vádolt személyek az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.

A szerdai tárgyaláson a bíró utalt azokra a szakértői véleményekre, amelyek szerint a vitatott adásvételi szerződésekben foglaltak megvalósíthatatlanok, a hátterükben álló szolnoki részletes rendezési tervvel egyetemben. Ezzel szemben több vádlott is határozottan azt állította, hogy a szakvélemények nem helytállóak.

A hűtlen kezelésben érintett egykori főosztályvezető, illetve Krizsa Sándor kilencedrendű vádlott, az önkormányzat akkori jegyzője között a szerdai tárgyaláson több eredménytelen szembesítés is lezajlott a szerződések előkészítésének konkrét részleteire vonatkozóan.

A vitatott szerződések egyikével kapcsolatban a tárgyaláson elhangzott, hogy a vevő cég mintegy 18 millió forintot fizetett az önkormányzati ingatlanért, és azt még aznap 9 millió forinttal drágábban eladta az OTP-nek.

A bíró felvetésére, miszerint talán jobban járt volna az önkormányzat, ha közvetlenül maga adja el az ingatlant az OTP-nek, a vádlottak részben azzal válaszoltak, hogy a cégnek korábbi szerződések alapján elővásárlási joga volt az önkormányzati ingatlanra, másrészt elmondták, hogy a két adás-vétel közötti 9 millió forintos különbség a cég önkormányzattal szemben továbbra is fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére szolgált.

Várhegyi Attila a tárgyaláson kifejtette: a vitatott szerződések révén önkormányzati ingatlan birtokába jutó cég nyeresége a jelen ügytől teljesen különálló kérdés. Felvetette továbbá azt is: miként lehet, hogy míg az az önkormányzati képviselő, aki a vitatott szerződések előkészítésében lépésről lépésre részt vett, és így részletesen ismerhette azok előzményeit, az ügy nyomán létrejött vizsgálóbizottság vezetője lett, addig ő - aki polgármesterként sokkal kevésbé vehetett részt ezekben a folyamatokban - a vádlottak padjára került?

Az elsőfokú eljárás novemberben tanúk meghallgatásával folytatódik.

(MTI)

Korábban:

(2000.06.08.)