Az újságírók úgy érzik, egyre nagyobb a sajtóra nehezedő nyomás<br/>

A médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomás az elmúlt három évben tovább erősödött. Az újságírók 29 százalékát személy szerint is érte már fenyegetés munkája miatt - derült ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet Vásárhelyi Mária szociológus vezetésével végeztek idén nyáron, és a MÚOSZ hétvégi tisztújító közgyűlésén mutatnak be.

A most elkészült kutatás egyik nagy erőssége, hogy 1997-ben, sőt azt megelőzően is folytak már vizsgálatok ebben a témában, így jól összehasonlíthatók például az utolsó három év fejleményei. A tapasztalatok szerint az újságírók körében korábban soha nem látott méreteket öltött az elfordulás a politikától; 1990-ben saját állítása szerint az újságírók 89 százaléka ment el szavazni, '94-ben 91 százalékuk, '98-ban 85 százalékuk, ma viszont mindössze 72 százalékuk ígéri biztosra részvételét egy esetleges választáson.

Az előző vizsgálat óta eltelt időszakban az MDF-en kívül az összes politikai párt iránti rokonszenv csökkent az újságírók között, a legnagyobb vesztese a folyamatnak a Fidesz-MPP. Míg 1997-ben még a Fidesz volt a legnépszerűbb párt ebben a körben, ma az SZDSZ rokonszenvindexe a legmagasabb, de az MSZP és az MDF is megelőzte a legnagyobb kormánypártot a preferencia-sorrendben.

Az újságírók közül a legtöbben ma is a média tulajdonosának érzik elsősorban kiszolgáltatva magukat; a megkérdezettek 40 százaléka válaszolta azt, hogy jelentős mértékű kiszolgáltatottságot érez ebben a vonatkozásban. Míg 1992-ben a megkérdezettek 46 százaléka teljes szabadságot élvezett az általa feldolgozott események értékelésében, kommentálásában, ma már csak 31 százalékuk mondhatja el ezt magáról.

A médiára nehezedő - korábban is meglehetősen nagy - politikai és gazdasági nyomás az elmúlt három évben tovább erősödött. Az újságírók 29 százalékát személy szerint is érte már fenyegetés munkája miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintetteknek csupán a fele érzékelte úgy, hogy a szerkesztőség "teljes vállszélességgel" mögé állt akkor, amikor a fenyegetéssel szemben védelemre szorult. A "tabu témák" között a legtöbben ma is a korrupciós ügyeket, a politika és a gazdaság összefonódását, a belpolitikai botrányok hátterét és a "bankok csődközeli állapotát", illetve átláthatatlan gazdálkodását és a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat említették.

A megkérdezettek többsége hiányolja a ténylegesen független sajtót és a közvéleményt szabadon tájékoztató újságírókat, nem tartja megfelelőnek a sajtóban kialakult tulajdonviszonyokat, és rendkívül lesújtó a véleménye a közszolgálati médiumok helyzetéről és teljesítményéről. Úgy vélik, hogy a mai magyarországi sajtó nem látja el megfelelően alapfeladatait; nem képes maradéktalanul megfelelni az átfogó, hiteles és elfogulatlan tájékoztatás követelményének.

A szakmán belül évről évre csökken azoknak az aránya, akiket főfoglalkozású munkaviszonyban foglalkoztat saját szerkesztőségük. Napjainkban az aktív újságírók közel harmadának nincs főfoglalkozású munkaviszonya. A legtöbbet a kereskedelmi televízióknál dolgozó újságírók keresnek, őket követik az országos napilapok munkatársai, a legalacsonyabb jövedelemről pedig a kereskedelmi rádiók és vidéki napilapok munkatársai számoltak be. A megkérdezett újságírók 37 százaléka tartja soknak a munkahelyén reá rótt feladatok mennyiségét, a legtúlterheltebbek a vidéki napilapoknál dolgozók, akiknek jövedelme az átlagosnál lényegesen alacsonyabb. Az újságírók fele egyetlen szakmai szervezetnek sem tagja. Az elmúlt tíz évben pályára kerülők 84 százaléka már nem is lépett be egyetlen újságíró-szervezetbe sem.

Tisztújító MÚOSZ-közgyűlés a hétvégén

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége október 6-7-8-án tartja tisztújító küldöttgyűlését Budapesten. A tanácskozás fontos eseménye lehet annak a közös nyilatkozatnak az elfogadása, amely a legjelentősebb négy hazai újságíró-szervezet - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Sajtószakszervezet - közös etikai alapelveit deklarálja. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke tegnap stabilnak nevezte a szervezet gazdasági helyzetét, és azt is elmondta, hogy ebben a ciklusban 1500 új tagot vettek fel. A tájékoztatón szóba került az internetes újságírás helyzete is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a MÚOSZ még ebben az évben szeretné elindítani az internetes újságírók képzését.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 15.)