Milliárdos vízkárokat okozott a gázkitörés<br/>

Összesen 100 ezer köbméternyi rétegvíz kerül a felszínre a pusztaszőlősi gázkút várható elfojtásáig. A sikertelen elfojtási kísérlet óta folyamatosan tör fel az ammóniumot és fenolt tartalmazó víz, és azt a rétegvíz tárolására alkalmas medence építésének befejezése előtt a közeli Czakóéri-csatornába vezették. A vízminőségi munkálatok költsége milliárdos nagyságrendű, aminek megtérítése szintén a jogerősen megállapított felelősöket terheli.

A szakemberek becslése szerint ez idáig csaknem 2,5 milliárd forintos beruházást igényeltek a pusztaszőlősi gázkút környékén csaknem 2 hónapja tartó munkálatok. Ebben nincsen benne az elégett gáz értéke - ez a szakemberek szerint ugyancsak több milliárd forint -, valamint a föld alatti gáztároló valószínű károsodásából eredő veszteség. Ugyancsak kevés szó esett a katasztrófa környezetre gyakorolt "mellékhatásairól". Holott csaknem ugyanekkora költséget igényelnek majd a vízminőségi kárelhárítási munkálatok.

A Pusztaföldvár-34-es jelű gázkútnál, a gázkitörés, majd a sikertelen elfojtás után keletkezett, úgynevezett vadkitörés során a metángáz mellett alumíniumionokat, fenolvegyületeket és oldott ásványi anyagokat tartalmazó, magas hőfokú rétegvíz tört fel.

A 72 Celsius-fokos vízből naponta csaknem 3000-3500 köbméter kerül a felszínre. A benne található vegyületek koncentrációja jócskán meghaladja az élővizekbe vezethető szennyvizekre megállapított határértéket. Ha ez a folyadék beszivárog a kút környékének talajvizébe, ott káros környezeti hatásokkal járhat.

A rétegvízben talált fenol a legkisebb mennyiségben is elszennyezheti a környékbeli élővizeket, oda jutva ugyanis azonnal beépül az élőlények, különösképpen a halak szervezetébe. Azok húsa már kis mennyiségtől is élvezhetetlenné válik. Nagy mennyiségben pedig mérgező a fenol, így nem csak a halakat, hanem a környék lakosságát is veszélyeztetheti, ha eléri az ivóvízkészletet - tájékoztatta a Népszavát Kovács Gábor, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) vezetője.

Ennek elkerülése érdekében a Mol Rt. munkatársai azonnal megkezdték a vízminőségi kárelhárítási munkákat a térségben, az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség irányításával. A harmadfokú - vagyis legsúlyosabb - vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelését megelőzően azonban a kitörésvédelmi szakemberek az addig feltört szennyvizet kénytelenek voltak a közeli Czakóéri-csatornába elvezetni. Hiszen a korábban tűzoltóvíznek megépített tározók csupán 4-5 ezer köbméternyi rétegvizet tudtak felfogni.

A belvízelvezetésre szolgáló csatornába került szennyezett rétegvíz azonban szerencsére nem jutott vissza a talajvízbe - jelentette ki Kovács Gábor. Így egyelőre - bár súlyos fenyegetés jelent - közvetlenül nem veszélyezteti a lakosságot. Folyamatosan szondázzák a környék talajvízkútjait, így biztosan állíthatják: a csatornából semmi sem szivárgott vissza.

A kitörés hozzávetőlegesen négy hét múlva várható elfojtásáig összesen csaknem 100 ezer köbméternyi víz tör a felszínre. Az ennek felfogására alkalmas rendszer négy ütemben épül, s ezzel párhuzamosan talajvízészlelő kutak építésére is szükség van. Ezek segítségével monitorozható a környék talajvizének minőségi változása.

Később ezt a vizet meg kell próbálni visszasajtolni abba a mélyrétegbe, ahonnan kiáramlott. Addigra fenoltartalma várhatóan jelentősen csökken majd, mert a fenol lassan ugyan, de lebomlik a szabad levegőn - mondta az Ativizig vezetője.

A gázkitörés úgyszólván "mellékes" hatása a szakemberek becslése szerint milliárdos többletköltséget ró a felelősökre, a felelősség jogerős megállapításáig a munkálatokat végző Mol Rt.-re. A szolnoki Bányakapitányság felelősként a 34-es számú gázkút karbantartásával megbízott szolnoki illetőségű, ománi tulajdonban lévő MB Kőolajkutató Rt.-t nevezte meg. Mint a Bányakapitányság megállapította, a Kőolajkutató szakemberei hibáztak, amikor a gázkút szűrőbetétjének javítása közben nem biztosították a gáz és a vele szembe táplált folyadék nyomásegyensúlyát. A vizsgálati jelentés szerint ugyanis a folyadékot bepréselő szívócsonk leesett, így - bár az járt - nem szállított folyadékot. A cég vezetője már korábban bejelentette: nem értenek egyet a Bányakapitányság véleményével, ezért fellebbezést nyújtanak be a másodfokon eljáró Bányászati Hivatalhoz.

A Kőolajkutató bízik a másodfokú eljárás végeredményében, de ha kell, a Legfelsőbb Bíróságig is elmegyünk - jelentette be Szécsi Ferenc, az rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyvezető elmondta, cégük természetesen rendelkezik megfelelő felelősségbiztosítással. Ennek mértékét nem nevezte meg, ám hozzátette, az eddig becsült károk mértéke vélhetően meghaladja a biztosítás összegét. (A Népszava információi szerint az ilyen jellegű felelősségbiztosítás rendszerint a termelőeszközökre vonatkozik, amely ebben az esetben töredéke a kárértéknek.) Minderről azonban részleteiben nem kíván nyilatkozni, mert mint mondotta: "Nem időszerű addig felelősségről beszélni, amíg nincs végleges döntés annak megállapításában. S én tudom, hogy mi nem hibáztunk!"

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 12.)