Elnapolták a Postabank kontra Nádor 95 Rt. per tárgyalását<br/>

Külföldön zajló büntetőeljárások iratainak beszerzése miatt a Legfelsőbb Bíróság elhalasztotta a pénteki tárgyalást abban a három gazdasági perben, amely a Postabank által a Nádor 95 Rt.-nek 1998 májusában nyújtott 12,12 millió dolláros fizetési ígérvénye nyomán indult.

A Postabank 1998 májusában 12,12 millió dolláros akkreditívet, azaz fizetési ígérvényt nyitott a Nádor 95 Rt. számára azért, hogy a cég 50 ezer tonna acélt tudjon vásárolni a bécsi székhelyű BCL Trading GmbH-tól. A Postabank azonban utóbb pert indított a Nádor és a BCL ellen, mert szerinte a két cég között lezajlott acélüzlet fiktív volt, és a bankot megtévesztették.

Ebben a perben a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete arra kötelezte az elsőrendű alperes Nádort, hogy biztosítsa a 12,12 millió dollár akkreditív fedezetét. Ugyanakkor elutasította az elsőfokú bíróság a felperes Postabanknak a másodrendű alperes BCL-lel szembeni keresetét, amelyben a bank az akkreditív megtévesztés miatti érvénytelenítését kérte, illetve biztosítékot a csalárd ügylet nyomán a bankot fenyegető kárra.

A Postabank a Legfelsőbb Bíróságtól az elsőfokú ítélet elsőrendű alperes Nádort illető 12,12 millió dolláros marasztalásának helyben hagyását kéri, illetve a másodrendű alperes BCL-t illetően az elsőfokú ítélet felperes keresetének megfelelő megváltoztatását.

Pert indított ugyanakkor a Postabank ellen összesen 12,12 millió dollár értékben az a négy külföldi bank, amely többszörös áttétellel megvásárolta a vitatott akkreditívet. A Fővárosi Bíróság ezekben az eljárásokban elsőfokú, nem jogerős döntéseivel az itt alperes Postabankot 2-2 millió dollár megfizetésére kötelezte a felperes stuttgarti székhelyű Baden-Württembergische Bank, az izraeli Bank Hapoalim és a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a CW bank részére.

Felfüggesztette ugyanakkor a Fővárosi Bíróság azt az elsőfokú eljárást, amelyben a fennmaradó 6,12 millió dolláros követelést perli a berlini Landesbank. A német bank olyan időpontban vásárolta meg a követelést, amikor annak érvényességét már vitatta a Postabank.

Felperesként a három külföldi bank az elsőfokú ítélet helybenhagyását, azaz az ebben az eljárásban alperes Postabank összesen 6 millió dollár megfizetésére kötelezését, ugyanakkor a Postabank a felperesek keresetének elutasítását kérte pénteken a Legfelsőbb Bíróságtól.

A Postabank indítványára a pénteki perekben úgy döntött a Legfelsőbb Bíróság, hogy beszerzi az ORFK által az ügy kapcsán jogsegély keretében külföldön folyó büntetőeljárások iratait. A Postabank jogi képviselője úgy tudja, hogy az ORFK-tól beszerzendő iratok között van Barak Alon, a BCL vezetőjének tanúvallomása, mely szerint a cégnél tudtak arról, hogy a Postabanknak benyújtott teljesítésigazolások, számlák, raktárjegyek hamisak. Továbbá a büntetőeljárás iratai között van a vitatott acélügyletben állítólag raktározóként szereplő csehországi Limart cég illetékesének vallomása is. Ezekből a Postabank ügyvédje szerint arra lehet következtetni, hogy valótlan tartalmú papírokat gyártottak a Limartnál.

A pénteki tárgyaláson a Postabankkal szemben felperesként fellépő külföldi bankok jogi képviselői azzal érveltek, hogy a Postabank elfogadta az acélügylet teljesítéséről szóló okmányokat. Ezzel visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt, melyet a banki gyakorlatban szokatlan módon még többször meg is erősített. "Továbbá az esetleges megtévesztésre, csalásra, alappal, csak az elkövető irányában hivatkozhat a Postabank, de nem a jóhiszemű, harmadik személyekkel szemben" - érveltek a felperesek ügyvédjei.

"Azt a kockázatot sem viselhetik a felperesek, amely az okmányok kellő gondosságú vizsgálatának elmulasztásából fakadhat" - fejtették ki a külföldi bankok jogi képviselői. A felperesek felhívták a figyelmet arra, hogy a vitatott ügylet résztvevői személyesen ismerték egymást. Ezzel kapcsolatban figyelmeztettek arra is, hogy a BCL éppen azon a napon kívánt mintegy 2 milliárd forintos részvényvásárlással tőkét emelni a Postabankban, amikor a pénzintézet megnyitotta a cég számára a Nádornak nyújtott akkreditívet. A felperesek jogi képviselője fel is tette a kérdést, vajon miként függ össze a tőkeemelés és az akkreditív ügylet. "Tudomásom szerint sehogy se" - felelte a Postabank ügyvédje a tárgyaláson.

A külföldi bankok jogi képviselője kérdés formájában még azt a feltételezést is megfogalmazta, hogy a Postabank talán tudott azoknak a vitatott ügyleteknek a fiktív jellegéről, amelyeknek most kárvallottjaként tünteti fel magát. A Postabank ügyvédje ugyanakkor az eljárás során azzal érvelt, hogy a bankot hamis papírokkal megtévesztették, egy ilyen fiktív ügylet pedig nem keletkeztethet kötelezettséget.

A bíróság a három külföldi bank Postabank ellen indított perében és a Postabanknak a Nádor, illetve BCL ellen indított perében egyaránt október 31-ére napolta el a tárgyalást.

(MTI)

Korábban:

(2000. október 4.)