Meghaladhatja a százmillió forintot a metróperek költsége<br/>

Mintegy 90 millió forintot költött az állam és a főváros a mai napig az első és a második metróperre. Mivel mind a felperes, mind az alperes havi fix díjban, valamint órabérben fizeti az ügyvédi díjat, így biztosra vehető, hogy a költségek a jogerős ítéletig meghaladják a százmillió forintot.

A fővárosi önkormányzat az első metróperre (amelyen a bíróság a metrószerződés felmondásának jogellenességét mondta ki) 20 millió forintot költött, míg a második (amelyben közel százmilliárdos állami finanszírozási költség teljesítését követeli Budapest) eddig 30 millióba került - tájékoztatta a Népszavát Pócs Attila, a főpolgármesteri hivatal programirodájának vezetője. Pócs hozzátette: az önkormányzat kötött órabért fizet a jogi képviseletet vállaló ügyvédi irodának. Az eddig összesen 50 milliós költség tartalmazza a szakértői díjakat, valamint azt a költséget is, amikor más ügyvédi irodák segítettek be. A megbízási szerződésben nincs szó sikerdíjról, így az ügyvédi díj a per elvesztése vagy megnyerése esetén sem változik, mert mint Pócs leszögezte: az önkormányzat nem veszthet ebben a perben.

Az állam havi kétmillió forintot fizet a második metróperben az őt képviselő jogi irodának - mondta a lapnak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Ez az októberi keresetbenyújtástól számítva máig mintegy 24 millió forint. Pichler hozzátette: abban az esetben, ha az állam megnyeri a pert, eredménydíjat fizet az ügyvédi irodának, amelynek összege a pertárgyérték (mintegy százmilliárd forint) egy ezreléke (azaz közel százmillió forint), mínusz az addig kifizetett fix havi díjak összege. Az első per költségeiről a Pénzügyminisztérium eddig nem tudott pontos adatot mondani, mivel a két per között jogi képviselőt váltott az állam. Ezt az összeget jogi szakértők 10-15 millió forintra becsülték.

Az első per után mintegy 20 ezer forintos perköltséget kellett kifizetnie az államnak, ugyanis nem volt pertárgyérték. A második perben a perköltség már jelentősebb lehet: bírói irányelv ugyanis, hogy az nem lehet kisebb, mint a pertárgyérték egy ezreléke, ami ebben az esetben közel százmillió forint. A perköltséget a vesztes fizeti, de a bíróság rendelkezhet annak megosztásáról is. A peres feleknek nem kell a perben letétet fizetni az eljárás előtt, az állam és az önkormányzatok ugyanis illetékmentesek. Szakértők szerint mintegy fél évbe telik még, amíg a második perben jogerős ítélet születik, így a fix díjazások miatt az állam és az önkormányzat ügyvédi költségei összesen jóval meghaladják a százmillió forintot.

Súlyos eljárási hibákat észlelt a frakció a Fővárosi Bíróság metróperében, amelyben a kihirdetett első fokú, nem jogerős ítélet szerint az alperes magyar államnak 26,5 milliárd forintot és kamatait kell megfizetnie a felperes Fővárosi Önkormányzatnak - jelentette ki Juharos Róbert, a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció képviselője. Juharos szerint hiányzik másfél óra Demszky Gábor tanúvallomásából, a bíró emlékezetből idézte fel az elhangzottakat, anélkül pedig nem lehet megalapozott döntést hozni. A képviselő szerint a főpolgármester hamisan tanúskodott az elsőfokú per során, amikor eskü alatt állította, hogy megvan a beruházási alapokmány, az építkezés elkezdéséhez szükséges hatósági építési engedély. Juharos szerint az egész ítéletet hatályon kívül kell helyezni. A városháza válaszközleménye szerint Juharos Róbert állításával szemben a főpolgármester nem állította, hogy létezik hatósági építési engedély. Ez az építkezés megkezdéséig nem szükséges. A dokumentum megjegyzi: ha Juharos Róbert részt venne a Fővárosi Közgyűlés ülésein vagy utólag tanulmányozná az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, akkor mindezzel ő is tisztában lenne.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 1.)