Egyeztet a Mol Rt. és a Kőolajkutató tulajdonosa<br/>

A jövő héten hazánkba érkezik a kitört gázkút karbantartását végző és az elsőfokú bányahatósági eljárásban felelősnek talált Kőolajkutató Rt. ománi tulajdonosa. Tartózkodása idején Mohammed Al-Barwani találkozik Bokor Csabával, a Mol Rt. igazgatójával, de a Népszava információi szerint a felelősség és a kártérítés kérdése addig nem kerül napirendre, amíg jogerősen le nem zárult a felelősséget tisztázó vizsgálat.

A jövő hét elején érkezik Magyarországra Mohammed Al-Barwani, az MB Kőolajkutató Rt. tulajdonosa. A Pusztaszőlősön kitört gázkút karbantartását végző szolnoki illetőségű cég tulajdonosával itteni tartózkodása alatt mindenképpen találkozik Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyvezető a lap kérdésére válaszolva cáfolta, hogy a kitöréssel kapcsolatos felelősség kérdéséről kívánna szót ejteni az ománi üzletemberrel. Mint elmondta, a bevett olajipari gyakorlat mindkét cégtől megköveteli, hogy közösen értékeljék a pusztaszőlősi helyzet kialakulásához vezető okokat. Ezzel arra kívánnak felkészülni, hogy a jövőben elkerülhessék az ilyen veszélyhelyzeteket.

Bokor Csaba hozzátette: a Mol semmiképpen sem kíván beavatkozni a hatóságok által a felelősség megállapítására indított vizsgálat lefolytatásába. Így véleményezni sem kívánják azt, hogy a Bányakapitányság elsőfokú határozata szerint a Kőolajkutató Rt. munkatársai felelősek a kitörésért.

Az ügyvezető elmondta, vizsgálataik szerint nem okozott súlyos környezeti károkat a kitörés. A homokkőréteg valóban fellazult a kitört gázkút közvetlen környezetében, ezt a problémát úgynevezett cementesítéssel kell megoldaniuk. A tározónak a kút körüli néhány méteres terület alatt fekvő részéről emiatt végleg, néhány száz négyzetméteres területéről pedig ideiglenesen le kell mondaniuk.

A P-34-es jelű kutat biztonságba helyezése után a Mol már nem használja semmire. A kapacitásveszteség csak a felső A1-es tárolószintre vonatkozik, a tározó kapacitásának 30 százalékát alkotó alsó, B2-es szint a kitörés ideje alatt mindvégig érintetlen maradt.

Nehéz helyzetbe kerülhet a Kőolajkutató Rt.

Nehéz helyzetbe kerülhet a szolnoki Kőolajkutató Rt., ha a hatóságok jogerősen is kimondják munkatársai felelősségét a pusztaszőlősi gázkitöréssel kapcsolatban. A cég ugyan, a vezérigazgató beszámolója szerint, rendelkezik megfelelő felelősségbiztosítással, ám annak összege távolról sem fedezi az eddig becsült károkat.

Ugyanakkor az első becslések szerint megállapított 2,5 milliárd forintos kárértéket később további tételek emelik. Az elveszített gázmennyiség, a vízminőség-védelmi elhárítási munkálatok költsége, a gázmező kitermelésének megnehezülése összességében akár tízmilliárdos nagyságrendű végösszeget is alkothat.

A Kőolajkutató Rt. jegyzett tőkéje 1 milliárd forint. A jelenleg MB Kőolajkutató Rt. néven szereplő cég privatizációjára először 1996-ban írt ki pályázatot az Állami Vagyonügynökség - a névérték 51 százalékáért. A privatizációt végig politikai botrányok kísérték. Az első pályázatra három társaság jelentkezett: a cég menedzsmentjéből és a Kereskedelmi és Hitelbankból összeállt konzorcium, az egyesült államokbeli érdekeltséghez tartozó US Sunburn Hungary Kft. és az ukrán érdekeltségű Arhangelszk Geológia Kft.

A három pályázó közül az ukrán cég tette a legmagasabb, 750 millió forintos ajánlatot, ám Szolnok akkori vezetése, Várhegyi Attila fideszes polgármester, az rt. dolgozói és az akkori ellenzéki politikusok egyaránt tiltakozásukat fejezték ki az ügylet részletei miatt, attól tartva, hogy a cég értékes berendezéseit külföldre szállítaná az új tulajdonos. Bár a Suchmann Tamás privatizációs miniszter által indított vizsgálat semmiféle szabálytalanságot nem fedett fel a magánosítási eljárás menetében, a miniszter mégis felülbírálta véleményét, s egy újabb vizsgálatban megsemmisítették a pályázat eredményét. Ez a döntés röviddel azután született meg, hogy a miniszter szolnoki villámlátogatása során találkozott Várhegyi Attilával.

Az új pályázatot 1997-ben írta ki az ÁPV Rt. Akkor már csak két jelentkező akadt: a Mohammed Al-Barwani ománi üzletember tulajdonában álló MB Petroleum Services L.L.C. (MBP) és a venezuelai C.A. de Servicios Y Coordinaciones Petroleras.

A dél-amerikai cég azonban nem bizonyult valódi vetélytársnak, mert az ÁPV Rt. vezetése ki sem bontotta az árajánlatukat tartalmazó borítékot. Az indoklás szerint ugyanis az ajánlattételkor fizetendő úgynevezett bánatpénz átutalását igazoló bankkivonatot csak a megjelölt határidő után tudták a követelményeknek megfelelő módon bemutatni.

Az ománi MBP végül 831 millió 470 ezer forintért jutott hozzá az 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű s elemzők szerint többmilliárdos valós értékű cég pakettjéhez. Egyúttal azt is vállalta - ami egyébként már az első pályázat idején is követelmény volt -, hogy az anyacég szakmai működése, kapcsolatai révén új piacokat nyit meg a kőolajkutató vállalat előtt. Valamint azt is, hogy hároméves stratégiát dolgoz ki a cég működőképességének javítására, műszaki fejlesztések végrehajtására.

Az azóta eltelt időben a beígért fejlesztések elmaradtak, sőt: az akkoriban világújdonságnak számító, a kuvaiti olajkúttüzek elfojtásában főszerepet játszó turbóreaktív oltóberendezést el is adták. Kérdés, hogy amennyiben a szolnoki bányakapitányság első- fokú - a kőolajkutatóra nézve elmarasztaló - határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyja, milyen értékű kártérítést kell fizetnie a cégnek és ez mennyire rendíti meg a őolajkutatót.

M. Kovács Róbert

(Népszava)

Korábban:

(2000.09.14.)