Kóródi Mária: az olajügy a civil társadalom lázadása volt<br/>

Az olajügy új eleme, hogy a Fidesz-kormány két vezérgarnitúrája vádolja egymást, de ebből a kabinet semmilyen következtetést nem von le - véli Kóródi Mária. Az ügy magán viseli a rendszerváltás negatív vonásait, feltárása pedig társadalmi katarzist okozhatott volna.

- Lát-e párhuzamosságot és különbözőségeket a megfigyelési ügy és az olajügy kezelése között?
- A megfigyelési ügy nem létező dologból próbált ügyet kreálni, de minden erőlködése ellenére sem sikerült az emberek figyelmét magára vonnia, mert nem hordozott lényeges mondanivalót a számukra.
Az olajügy a civil társadalom lázadása volt az életünket behálózó korrupció ellen. A rendszerváltás egész történetét, negatív vonásait magába ötvöző, létező ügyet, a társadalom életét, mindennapjait egyfolytában átszövő problémahalmazt olvasztja ugyanis magába. Akkor még a kormánypárti többség is érezte ezt. Ezért az emberek számára fontos katarzist jelentett volna, ha a parlamenti bizottság és az ügyészség segítségével végig lehetett volna vinni az ügyet. A katarzisnak az lett volna a lényege, hogy a bűn elnyeri a büntetését, az igazság győz, vagyis nem csak az üres beszéd van.
- Mindenki számított a politika érintettségére.
A civil lázadást nem lehetett megakadályozni, ezért jobb volt becsatornázni a politikába, hogy kezelhetőbb legyen. A lezárásnak ugyanis nagyon rossz politikai üzenete van, ezt ugyanis nem fogadják el az emberek. A kormánypártnak is tudnia kell, mégsem lepne meg, ha a lezárás durva politikai kampánnyá fajulna. A megfigyelési ügyben egyedül a bizottság elnöke fogalmazta meg végül a jelentést - egyszemélyes intézménnyé vált a bizottság -, és miután megszavazta a kormányzati többség, senkit nem érdekelt tovább a kérdés. Az olajügy más, a bizottság elnöke nagy elszántsággal látott munkához, de útközben komoly eljárási problémák adódtak, aminek kiegyenlítésén nem segített a kormány, hanem jött egy bunkóval és egyszerűen leverte a bizottság elnökét és magát a bizottságot is azzal a döntéssel, hogy megszünteti a testület tevékenységét. Az előkészület egyébként itt is megvolt egy, a megfigyelési ügyhöz hasonló jelentés parlamenti elfogadtatásának. Ez azonban húsz kisgazda szavazatán és Tölgyessyén megbukott. Még egy eltérés a korábbi, Fidesz által három-négy napra fölkapott és elejtett ügyekhez képest, hogy az olajügy fordítva működik: minél többet tudnak róla az emberek, annál jobban érdekli őket, és ez alól a politika nem bújhat ki.
- Ugyanakkor a koalíciót kényes helyzetekbe sodorta ez a civil lázadás.
- A koalíción belül néhány elodázhatatlanul válaszra váró probléma generálódott. Az első az volt, amikor Pallag László elnök megvádolta Pintér Sándort, vagyis egy koalíciós képviselő támadt a koalíciós belügyminiszterre. A másik esetben a HM politikai államtitkárát érintette meg a probléma szele - ez volt a Homoki-ügy. Oda jutottunk, hogy a Fidesz-kormány két vezérgarnitúrája vádolja egymást olyan cselekedetek elkövetésével, amelyek vizsgálatot igényelnének. Ebből sem vont le a kormány semmilyen következtetést, mindkét érintettet megerősítette tisztségében. Ez hihetetlen politikai károkat okozott. Újdonság, hogy az összes terhelő bizonyíték a koalíción belül kerül elő, ugyanakkor nem vonnak le semmilyen következtetést.
- Az olajbizottság munkája során szembesülhettünk azzal, hogy a rendőrség "alultápláltsága" segíti a maffia ténykedését.
- Ha a kormány kétéves költségvetését megnézi az ember, kiderül a valódi értékrend. Miközben 9 milliárdos bevételt kell produkálnia a rendőrségnek úgy, hogy a 3-4 milliárd forintos bevételt hozó okmányirodát elvitték tőle, mitől várják, hogy jobban működjön? Vagyis a rendőrség problémáját félreteszik, pedig erkölcsi, anyagi segítségre szorul, és a megítélése az állampolgárok részéről katasztrofális.

- A bizottsági munka megint felszínre hozott egy régi problémát: a házszabálysértésekkel szemben tehetetlenek a testület tagjai, és valójában nincs fóruma ezeknek a jogsértéseknek a parlamenten belül.
- Igen, részben emiatt lett az olajos bizottság operettbizottság. A parlamenti bizottságok munkájának sok mindenben kéne finomulnia. Bár az elmúlt nyolc évben kialakult egy több-kevesebb sikerrel működő gyakorlat, ami a Fidesz-kormány alatt kezd csődöt mondani. Demokráciákban nem a szankcionálás, hanem a játékszabályok önkéntes betartatási szándéka a döntő. Vagyis az, hogy ha mindenki betartja a szabályokat, akkor be tudjuk rendezni az életünket. Jellemzésül mondom, hogy az Antall- és a Horn-kormány idején mindössze két házszabály-értelmezési ügy került a parlament elé, az összes többiben meg tudtak a felek egyezni. A demokrácia a szabályok önkéntes betartásán múlik. A Fidesz-kormány alatt a házszabály értelmezési kérdésekben nem megegyezések vannak, hanem lebunkózások.
- Készít-e az SZDSZ jelentést?
- A beérkezett adatok alapján tudomásom szerint mindenki megpróbál alternatív jelentést készíteni.
- Akkor lesz hat darab?
- Igen. Ez a "jó működés". A jelentést egyébként nem igazán tartom most már fontosnak. Inkább a meghallgatásokra kell koncentrálni, amelyek még sok fontos információt tartogathatnak november végéig. A Mol-vezetők bizottság előtti megjelenése rendkívül tanulságos volt: kiderült, hogy a Mol annak idején jelezte a politika számára az olajügy súlyát, sokkal inkább, mint amennyire azt ma vállalja a korábban meghallgatott Latorcai János vagy Boros Péter.
- Mi az, ami égetően fontos lett volna, és időszűke miatt mégis kimarad a vizsgálódásból?
- Nem lesz idő a nemzetközi olajvonatkozások áttekintésére. A csehországi Chemopol nevű cég 150 milliárd forint értékű olajbűnözését, amelynek szintén voltak magyarországi vonatkozásai, és jó lett volna feltárni más európai országbeli cégekét is. Ezen a nyomvonalon meg lehetne rajzolni, hogy a kelet-közép-európai átalakulás milyen szinten érintette az egyes országok életét.
- Az ügyészségi cégtérképtől vár áttörést?
- Ma Magyarországon a cégek nem vonhatóak büntetőjogi eljárás alá - Polt Péter ezzel is érvel a nyilvánosságra hozatal ellen. Egy későbbi szabályozás, amely büntethetővé tenné a cégeket is, visszamenőleges hatállyal nem bírna ugyanis.
- Talált olyan adatot, ami a pártját érintené?
- Nem. Ha lett volna ilyen, azt már a többi párt nyilvánosságra hozta volna.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 11.)