Az emődi kazetta bizonyíthatja: Székely módszeresen zsarolt<br/>

Vágólapra másolva!
Pénteken több médium - így az MTV, a Népszabadság és a budapesti Info Rádió is - a miskolci Hírnök című lapra hivatkozva azt közölte, hogy az ügyészség által zsarolással és vesztegetéssel gyanúsított országgyulési képviselő, Székely Zoltán arra akarta rávenni Emőd polgármesterét, hogy az általa megnevezett cég kapja a több falu összefogásával készült csatornaberuházás egy részét. A híradás szerint Székely megfenyegette az önkormányzati vezetőt, hogy amennyiben nem teljesíti kérését, lelassítja a Környezetvédelmi Alaptól a településnek járó pénz átutalását.
Vágólapra másolva!

Az [origo] egyik munkatársának fél évvel ezelőtt alkalma nyílt végighallgatni azokat a telefonbeszélgetésekről készült felvételeket, amelyekről a lapok tudósítanak, mivel azonban a felvételt birtokló személyek egyike sem kívánt a nyilvánosság elé állni, nem állt módunkban beszámolni az ügyről. Az elmúlt napokban ugyanakkor számos különbözo információ látott napvilágot az említett magnószalagokról, ezért azok tartalmát munkatársunk korábbi jegyzetei alapján ismertetjük. A kazetta a mai napig nem került nyilvánosságra, hollétéről, az esetleges másolatokat birtoklók számáról nincs tudomásunk. Emőd polgármestere az ügyrol továbbra sem kíván nyilatkozni, s az ügyészség sem közölte, hogy a Székely-ügy anyagai között szerepelnek-e ezek a bizonyítékok.

Az [origo] úgy tudja, hogy Székely 1999 ősze és 2000 tavasza között több alkalommal is kapcsolatba lépett csatornaberuházást indítani készülő önkormányzatokkal. Az emődi beruházás részben a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával valósul meg, Székely pedig az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának a KAC-cal foglalkozó albizottságát vezette ekkor, tehát még nem a közbeszerzési bizottság elnökeként lépett fel. A médiában megjelent információk szerint Székely parlamenti vizsgálat indításával zsarolta a csatornaberuházásban érdekelt önkormányzati vezetőket, ami a zsaroltak számára a KAC-támogatás átutalásának és így a beruházás elindításának jelentos késedelmével volt egyenlő. Emőd polgármestere néhány ezzel kapcsolatos telefonbeszélgetésről felvételt készített, ám ezeknek nem mindegyikén Székely beszél: egyes esetekben megbízottai (például az RTL Klub péntek esti Híradójban említett, a faluban személyesen is megjelent Kézsmárki Ferenc) egyeztettek a polgármesterrel, más esetekben hasonló beruházásokban érdekelt települések vezetői osztották meg hasonló tapasztalataikat kollégájukkal. A nagyközség elso embere nem kívánt engedni a zsarolásnak, de a felvételek érdekében úgy tett, mintha hajlandó lenne teljesíteni Székely illetve munkatársai kéréseit. Emőd polgármestere, Lehóczki István egyébként az MDF politikusa, rövid ideig a párt elnökségének is tagja volt.

Az [origo] információi szerint Székely Zoltán először a beruházással, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos iratokat kérte be és így próbált nyomást gyakorolni a beruházó településekre. Amikor ezzel részben kudarcot vallott, az év elején sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy néhány közbeszerzési eljárással kapcsolatban vizsgálatot indít "a bizottság", mert visszaélések gyanúja merült fel. Székely ekkor már a közbeszerzési bizottság elnöke is volt, és nem tisztázta, hogy melyik bizottság elnökeként beszél. A közbeszerzési bizottság több tagja is tiltakozott, hiszen ők nem döntöttek korábban ilyen vizsgálatokról. Székely kapcsolata a bizottság tagjaival ekkor vált feszültté és a polgármester is ekkor kezdte rögzíteni az üggyel kapcsolatos telefonbeszélgetéseket. Font Sándor, a bizottság MDF-es tagja később hivatalosan kezdeményezte is Székely leváltását a bizottság éléről, a kisgazda politikus pedig tudomásunk szerint ezután nem próbálkozott többet ez emődieknél.

Az emődi beruházás kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot egyébként az Egút Kft. nyerte. Ezután Székely igénye a felvételek szerint az volt, hogy a nyertes cég alvállalkozóként bízzon meg két általa megnevezendo céget, akik a rájuk eső megbízási díjnál kisebb értéku munkát végeznének el, akár több mint százmillió forint haszonra téve így szert. A felvételekben szereplő két cég a Nemzetközi Betonútépíto Rt. és a Csőszer Rt. Az ügyészséggel a Székely elleni tettenérési akcióban együttmuködo vállalkozó, Balla Dániel egyik nyilatkozatában szintén arról beszélt, hogy Székely először arra próbálta rávenni, vegye be alvállalkozóként a Csőszert az általa közbeszerzési eljárás során elnyert szigethalmi csatorna-beruházásba.

[origo]

Korábban:

(2000. október 20.)