Tanácstalan átvilágító bírák<br/>

Több ezer újság és műsorszolgáltató vezetőjétől kér tájékoztatást az átvilágítást végző testület arról, pontosan hány ember múltját kell ellenőrizniük. Még a munkaköri leírásokat is elkérik, hogy megállapíthassák: alkalmasak-e az újságírók a politikai közvélemény befolyásolására. Az átvilágító bíráknak az internetes hírszerkesztőkkel lesz a legnehezebb dolguk: egyelőre azt sem tudják, pontosan hány újság létezik a világhálón.

Háromszázkilencvenegy műsorszolgáltatótól levélben kéri az átvilágítandó vezetők személyi adatait az ellenőrzéseket végző testület. Az átvilágító bíráknak a televízió- és rádióelnökök és alelnököknél, ahogy mindenki másnál is a "háromperhármas", nyilas és 56-os karhatalmista múltát kell vizsgálniuk, ezenkívül több ezer újság vezetőit is ellenőrzik. A nyáron módosított ügynöktörvény szerint "csak" azokat a lapokat érinti az átvilágítás, amelyek közvetlenül vagy közvetve alkalmasak a közvélemény formálására (Magyarországon összesen több mint 10 ezer bejegyzett újság van, közülük kiszűrik többek között a rejtvényújságokat, a lakásberendezési lapokat és a képregényeket. Bár elképzelhető, hogy akár bizonyos képregények is befolyásolhatják a közvéleményt). Miután a jogszabály nem rögzíti pontosan a közvélemény-formálás alkalmasságának fogalmát, a bírák bekérik a sajtóorgánumok szervezeti és működési szabályzatát, társasági szerződését, illetve a vezetők munkaköri leírását. Miután a lap-nyilvántartási adatbázis még csak most készül a kultusztárcánál - és az átvilágító bírák is ebből dolgoznak majd -, nem tudni, mikor kerülhet sor az átvilágítás érdemi részére.

A legnehezebb dolguk az internetes hírszerkesztőkkel lesz az átvilágítóknak: egyelőre azt sem tudni, pontosan hány újság létezik a neten. Erről valószínűleg a Medián piackutatótól kérnek felvilágosítást.

Fehérné dr. Léb Judit, az ellenőrző testület soros elnöke azt is elmondta, amennyiben a sajtóorgánumok nem tesznek eleget a kérésnek, valószínűleg az ORTT-hez fordulnak, bár az ügynöktörvény nem ad útmutatást az ilyen esetekre.

A sajtó vezetői mellett 9 költségvetési támogatásban részesülő párt vezetőségét is ellenőrzik - folytatta a soros elnök. Ez esetben könnyebb dolguk lesz a bíráknak, a vezetők többségét ugyanis képviselőként már átvilágították. Az adatgyűjtés nem okoz majd különösebb nehézségeket a 2500 fős bírói és az 1200 fős ügyészi kar esetében sem. Léb Judit hozzáfűzte, folyamatban van Mádl Ferenc köztársasági elnök átvilágítása.

Elmondta azt is, a "kötelezőkkel" párhuzamosan végzik az "önkéntesek" átvilágítását. Ismert, hogy saját múltjának tisztázását - például Németországgal ellentétben - nem kérheti akárki: ez az ügyvédek, közjegyzők, újságírók és az egyházi személyek kiváltsága. Csúcs László (FKGP), az ügynöktörvény módosításának egyik kezdeményezője korábban úgy nyilatkozott: arra számít, hogy ezrek kérik majd saját átvilágításukat, és előbb-utóbb az állít ki magáról bizonyítványt, akinek nincs igazolása. Ehhez képest a több mint nyolcezer ügyvéd, kétszáznegyven közjegyző és a több ezer újságíró, valamint egyházi személy körében egyelőre nincs ön-átvilágítási láz. Eddig mindössze 11 kérelem érkezett a bizottságokhoz, ebből hármat elutasítottak.

Az önkéntesekkel együtt összesen a lakosság 0,2 százalékát érintheti az átvilágítás, ami kimagaslóan magasnak számít Európában. Szakértők szerint a magyar ügynöktörvény példa nélküli abból a szempontból, hogy a rendszerváltás után tíz évvel még több tízezer embernek kell elszámolnia múltjával.

(Népszava)

Korábban:

(2000. augusztus 30.)