Ismét munkaszüneti nap Mindenszentek napja

November 1-je Mindenszentek napja a katolikus naptárban. Ezen, az immár munkaszüneti nappá nyilvánított ünnepen és a következő napon, Halottak napján a szentekről és az elhunytakról való megemlékezés jegyében mondanak misét a római katolikus templomokban, és többszázezren keresik fel az ország sírkertjeit.

Az ünnep, amely a legtöbb iskolában kapcsolódik az újonnan bevezetett őszi szünethez, mintegy fél évszázad után - a Munka Törvénykönyve módosítása - nyomán lett az idén ismét munkaszüneti nap. Emiatt november 1-jén és 2-án, illetve az ünnepet megelőző és követő hétvégén várhatóan a korábbi években tapasztaltnál is többen, összességében milliók keresik fel a temetőket.

Jelenleg rendkívül zsúfoltak a fővárosi temetők felé vezető utak és a tömegközlekedési járművek haladását nagy mértékben akadályozzák a tilos helyen parkoló személygépkocsik - közölte a Fővinform ügyeletese szerda délelőtt. Elmondta: a legnagyobb problémát az okozza, hogy a temetők környékén a megállási tilalmat nem veszik figyelembe a gépkocsival érkezők, így bár a BKV hét temetői különjáratot indított, azok a rossz helyen parkoló autóktól csak nagy késéssel tudnak közlekedni. A legzsúfoltabb útszakaszok az Új köztemetőhöz, az Óbudai temetőhöz és a Farkasréti temetőhöz vezető utak.
A sírkertek túlnyomórészt meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek ezekben a napokban. A nagyobb határforgalom elősegítésére több ideiglenes átkelőhely nyílt.

November 1-jén, Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) nem csak a katolikus, hanem az ortodox keresztény egyház ünnepe is. Az ortodoxia azonban a katolikusoknál egy héttel később tartja megemlékezéseit. (A protestantizmus elveti a szentek tiszteletét.)

Az ünnep története a VII. századra nyúlik vissza: Rómában - egyes források szerint 609., mások szerint 610. május 13-án - IV. Bonifác pápa a Pantheont az összes vértanúk tiszteletére szentelte. III. Gergely pápa (731-745) később a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.

Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet.

A halottak napja későbbi eredetű: 998-ban indult Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá.

November első napjához kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep is, amely Magyarországon nemigen ismert, de egy ideje Közép-Európában már meghonosodott. Elnevezése, az angol "All Hallows" magyarul azt jelenti: mindenszentek. A nap előestéje (angolul "All Hallows Eve", rövidítve: halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

(MTI)

Ajánló: