Egy jelentésvázlat és egy jelentéstervezet is az olajbizottság elé került<br/>

Pallag László, az olajbizottság elnöke egy hat pontból álló, elnagyolt vázlatot terjesztett hétfőn az olajbizottság elé. Az elnök szerint ezek mentén a pontok mentén haladva kellene a bizottságnak a jelentést megírnia. A képviselők szerint azonban ezt a vázlatot már a bizottság felállításakor is megírhatták volna. Tóth Károly szocialista képviselő egy ennél hosszabb jelentéstervezetet nyújtott be, amely többször érzelmi alapon viszonyul az olajügyekhez. A jelentést elvileg november 30-ig kell elkészíteni. A bizottság hétfőn tartotta az utolsó meghallgatást, amelyet leginkább a kormánypártok és az ellenzék összecsapásai jellemeztek.

Polt Péter (jobbra) és tanácsadója

Polt Péter az olajtérképpel kapcsolatban adott felvilágosítást. A legfőbb ügyész lényegében megismételte, amit korábban már sajtótájékoztatóján is elmondott: a bizottságnak átadott két CD valamennyi olyan adatot tartalmazza, amelyet az ügyészség össze tudott gyűjteni és az adatvédelmi biztos ajánlása szerint átadhatott a képviselőknek. Polt többször elismételte, hogy az ügyészségnek nem álltak rendelkezésére az adatok, és nem lett volna kötelességük összegyűjteni azokat. "Csak törvényesen lehet adatokat gyűjteni és kezelni, ezért megkérdeztük az adatvédelmi biztost. A válasz nagyon korlátozó volt" - tette hozzá a legfőbb ügyész.

A két CD-ről a bizottság által kért adatok közül csak a cégek könyvelőjének és adótanácsadójának neve hiányzik - Polt szerint ez adatvédelmi okokból nem közölhető -, ezen kívül a cégekkel kapcsolatos valamennyi, nyilvános adatbázisból elérhető adat megtalálható, így például a cég telephelye, tevékenysége, a cégjegyzésre jogosultak adatai, a tulajdonosok, jogelődök-jogutódok adatai, a beltagok-kültagok neve, a felügyelőbizottságok tagjai mind fel vannak sorolva.

Az adatok azonban nincsenek összekapcsolva, mivel az ombudsman szerint az sértette volna az adatvédelmi törvényt. A bizottság pedig pont azt kifogásolta, hogy használhatatlan számukra az adathalmaz, mivel nem tudnak benne keresni, és nem látják az összefüggéseket. "Hogyan jutott az ügyészség arra a feltételezésre, hogy a bizottság adatbetekintési joga ugyanaz, mint az általános betekintési jog?" - tette fel a kérdést Kóródi Mária szabad demokrata képviselő. "A képviselők titkosszolgálati adatokba is betekinthetnek, tehát több joguk van, mint egy egyszerű állampolgárnak." Polt erre csak annyit mondott: kérdezzék meg erről az adatvédelmi biztost. Őket egyrészt kötötte a törvény, másrészt a bizottságtól kapott levélben egy szó nem volt arról, hogy csoportosítaniuk kellett volna az adatokat - állította.

Polt többször is megismételte: a bizottság bármikor felrakathat egy keresőprogramot, amellyel keresni tudnak az anyagban, és összekapcsolhatják a két CD tartalmát. "Az adatkezelés és az adatátadás két külön dolog" - mondta a legfőbb ügyész. Polt javaslata nagy vitát váltott ki az ellenzék és a kormánypártok között. Az ellenzékiek és Pallag László munkájuk akadályoztatásával vádolták az ügyészséget, míg a kormánypárti képviselők azt mondták: az ellenzék azt akarja, hogy az ügyészség szegje meg a kedvükért az adatvédelmi törvényt.

"Mióta a posztomon vagyok, időm nagy részében az olajügyekkel foglalkozom. Legalább a jó szándékban ne kételkedjenek" - utasította vissza a legfőbb ügyész a bizottság munkájának hátráltatásával kapcsolatos vádakat.

A képviselők azzal a hírrel kapcsolatban is kérdezték Polt véleményét, miszerint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) titokszakértővel vizsgáltatja, hogy Sándornak az olajbizottság előtt november 7-én tett és a múlt héten nyilvánosságra hozott beszámolója sért-e államtitkot. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője korábban ugyanis azt mondta: ha bebizonyosodik az államtitoksértés, a rendőrség hivatalból feljelentést tesz az igazságügyi szakértő által megjelölt személyek ellen. Polt az ülésen emlékeztetett arra, hogy Sándor meghallgatásán jelen volt a Legfőbb Ügyészség képviselője is, aki véleményt mondott arról, mely mondatok elhagyásával hozható nyilvánosságra a vallomás. "Az ügyészségnek azonban nem áll módjában eldönteni, mely adatok minősülhetnek államtitoknak, melyek nem. Erről egyedül a titokgazda, az ORFK nyilatkozhat" - tette hozzá a legfőbb ügyész.
Polt beszámolt arról is, hogy a bizottsági meghallgatás után a Legfőbb Ügyészség is kihallgatta a volt rendőrtisztet, aki konkrét bűncselekményekről tett említést. A vallomást jelenleg is vizsgálják - mondta.

Katona Béla (jobbra) meghallgatása előtt

Az egykori pénzügyminiszter és két volt államtitkár meghallgatása ismét az ellenzék és a kormánypártok vitájába csapott át. A meghívottak ugyanis csak a megjelölt témából, a Q8 nevű kuvaiti cég anyagából készültek fel. A képviselők azonban elsősorban más témában tettek fel kérdéseket, amiket a volt tisztségviselők legtöbbször azzal hárítottak el: nem emlékeznek a régen történt ügyekre. A meghívottakat elsősorban Balogh László MDF-es képviselő támadta, ami miatt az ellenzék hevesen bírálta a politikust. Balogh ugyanis egy konkrét ügyre kérdezett rá a MID 2000 Kft.-vel kapcsolatban. Azt akarta tudni: gyakran előfordult-e, hogy a Pénzügyminisztérium felülbírálta a a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) határozatát. A cég esetében ugyanis a VPOP egy nagyobb büntetést szabott ki, amely döntést Csobánczy megváltoztatta, majd erről faxban azonnal értesítette is a céget - állította Balogh. Azt is kifogásolta a képviselő, hogy Csobánczy állítólag a "tisztelettel" befejezési formulát használta, amely máskor Balogh szerint nem volt szokása. A Pénzügyminisztérium egykori tisztségviselői visszautasították a vádakat, és közölték: nem emlékeznek a konkrét ügyre, mert nem néztek utána, hiszen a meghívóban csak az állt, hogy a Q8-ról kell beszámolniuk. Annyit azonban Csobánczy elismert, hogy ritkán bírálták felül a VPOP döntését.

A bizottság a meghallgatások után a november 30-ára esedékes jelentés megfogalmazásához látott hozzá. Pallag László egy kétoldalas, hat pontból álló vázlatot terjesztett a bizottság elé. E szerint a jelentést a bizottság létrehozásának körülményeivel, munkamódszereinek és feladatainak leírásával kellene kezdeni. Ezután következne egy történelmi áttekintés, majd a vizsgálat leírása. Pallag vázlatában szerepelt, hogy sorolják fel a bekért iratokat, a meghallgatott személyeket, majd rögzítsék a bizottság megállapításait az alábbi kérdésekre: "1. Voltak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek? 2. Voltak-e a feketegazdaság résztvevői, egyes rendőrök, valamint a vám- és pénzügyőrség egyes alkalmazottjai között összefonódások? 3. Elősegítették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket? 4. Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?" A jelentés ezután az érintettek észrevételeit, majd a bizottság következtetéseit tartalmazná.

A képviselők szerint a Pallag által felvetett kérdésekre sosem tudnának azonos választ adni, így a jelentés biztosan nem készülne el november 30-ra. Valamennyien kifogásolták, hogy Pallag nem készített részletesebb tervezetet, amelyet meg tudnának vitatni.

Tóth Károly szocialista képviselő is benyújtotta jelentéstervezetét, amely hat oldalon keresztül vázolta a bizottság eredményeit. A sokszor a témát érzelmi alapon megközelítő tervezet rögzítené, hogy az államapparátus elbizonytalanodása, a törvények liberalizációja, a privatizáció, a mezőgazdaság válsága és a munkanélküliség "táptalajt jelentett a korrupciós jelenségeknek, amelyek megjelentek egyrészt a politika közelében az adott politikai csoporthoz kapcsolódó tulajdonosi, vállalkozói kör esetenként elvtelen segítésében. Másrészt az államigazgatási, a rendvédelmi szerveknél 'megvásárolható' alkalmazottak, vezetők vonatkozásában."
Tóth szerint a további korrupciós ügyek megfékezéséhez törvénymódosításokra, valamint a következetes ellenőrzés felgyorsítására van szükség.

A bizottság végül úgy döntött, Pallag és szakértői hétfőre írjanak egy jelentéstervezetet, amely a képviselők - így Tóth - javaslatait is tartalmazza, és ezt kezdjék el megvitatni kedd reggel.

Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság többségi szavazással úgy határozott: tagjai kezdeményezik saját frakciójuknál, hogy a testület november 30. helyett március végéig folytathassa tevékenységét.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 6.)