Kiút a lakáshitel-tartozóknak<br/>

Több lehetőséget dolgoztak ki az OTP-lakáshitel-kamattartozásuk miatt kilakoltatással fenyegetett családok ügyében a szociális tárcánál. A tervek szerint egyedi elbírálással három csoportba osztják majd az adósokat. Valóban indokolt esetekben akár rendeznék is a tartozásokat, de csak a legrosszabb helyzetben lévőkét.

Valamennyi érintett minisztérium, a pénzügyi, a gazdasági, a szociális és a belügyi tárca részvételével folynak már az egyeztetések az adósságcsapdába került családok helyzetének rendezéséről. Egyelőre nem fejeződtek be az összesítő számítások arról, hány családot és milyen mértékben érint a probléma. A legfrissebb adatok is csupán az 1999. év eleji adatokat tartalmazzák: eszerint 80-90 ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akik még 1989 előtt kötöttek szerződést s legalább hat hónapja nem fizetik a törlesztőrészleteket.

A Szociális és Családügyi Minisztériumban elkészült tervek szerint három csoportba sorolnák be az érintetteket, mindegyik esetében más-más eljárást tartanak szükségesnek. - Azokat a családokat, ahol szociális rászorultságuk indokolja, nekünk kell kimentenünk ebből a lehetetlen helyzetből - mondta Szemkeő Judit, a tárca politikai államtitkára.

Lakásaik általában szinte teljesen értéktelenek, még a kilakoltatás után sem lehetne velük mit kezdeni. Ha az egyedi vizsgálatok során kiderül, hogy az érintettek önhibájukon kívül kerültek bajba és valóban képtelenek lennének továbblépni, nincs más választásunk, át kell vállalni a tartozást.

Az államtitkár szerint a sokgyermekesek mellett számolni kell a minimálbéren élőkkel, a nyugdíjasokkal, rokkantakkal is. Megsegítésükre csak valóban indokolt esetekben kerülhet majd sor.

Van azonban egy másik csoport is, azoké, akik "könnyedén" vették kötelezettségeiket. Többnyire nagy értékű ingatlanokban laknak, tehát lehetőségük lennea lakást értékesítve törlesszék adósságukat, majd kisebb lakást vásároljanak.

- Náluk nem vállalnánk át semmit, hagynánk, hogy az OTP értékesítse az ingatlant, s behajtsa követelését. Arra szeretnénk majd felhívni a hitelintézet figyelmét, hogy küldjön minden érintettnek levelet, amelyben felszólítja: 2 hónapon belül adja el házát, lakását, s ha nem teszi, akkor sor kerülhet a kilakoltatásra - hangsúlyozta Szemkeő Judit.

A tervezet kitér azokra is, akiknek ingatlanja ugyan értékes, de az eladás után befolyó összeg éppen csak fedezné a felhalmozódott tartozást. Esetükben elképzelhető lenne, hogy az állam segítene az adósságtörlesztésben. Például az új, kedvezőbb feltételekkel működő hitelrendszerrel, amellyel hosszabb időre eloszthatók a terhek. Megoldás lehet az is, hogy szociális bérlakássá alakítják át az ingatlant, az érintettek lakhatási jogot kapnának, de immár nem tulajdonosként. Ez azonban várhatóan már a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik. A tárcánál arra számítanak, hogy ezek a családok nem engedik idáig jutni a dolgokat, és lépni fognak. Még nem dőlt el, mely intézményekre bízzák a környezettanulmányok elvégzését, de a szociális minisztérium szívesen fogadná civil szervezetek közreműködését.

Az államtitkár asszony beszélt azokról a családokról is, akik közüzemi tartozásuk miatt kerültek csapdába. Szerinte az önkormányzatok is felelősek a kialakult állapotokért. Gyakran ugyanis elmulasztják nyomon követni, ki, mikor, mit fizet vagy nem fizet. Így már csak végső esetben avatkoznak be, amikor már minden reménytelen.

Jó példa lehet erre a rendszeres családvédelmi támogatás. Ezt ugyanis törvény adta lehetőség természetben fizetni, csakhogy a családok ezt nem mindig veszik jó néven, a konfliktust pedig a hivatalok nem vállal

(Népszava)

Ajánló: