Tavasszal tetőzik a kilakoltatási hullám<br/>

Alkotmánymódosítást sürgettek a felszólalók tegnap a diszkriminációellenes parlamenti nyílt ülésnapon annak érdekében, hogy a lakhatási jog bekerüljön az alaptörvénybe. Elhangzott: a kilakoltatási hullám, amely mintegy kétszázezer családot fenyeget, várhatóan tavasszal tetőzik. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa hangoztatta: épp azokon a településeken alacsonyabb az önkormányzatok érzékenysége, ahol a legnagyobb a szegénység; megszokták, hogy együtt élnek vele.

Tizenkét megye településein és a főváros kerületeiben jelzálogot igyekeznek bejegyezni az idős emberek házára az önkormányzatok az öregségi járadék, illetve a rendszeres szociális segély fejében - összegezte napokban lezárult vizsgálatának eredményeit pénteken Gönczöl Katalin a diszkrimináció és a szociálpolitika összefüggéseiről tartott parlamenti nyílt ülésnapon. Az országgyűlési biztos kijelentette: ez nemcsak a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz, hanem az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. Ezért felkérte a földhivatalokat, utasítsák el az ilyen jelzálogjog bejegyzését.
A nyílt ülésnapon, amelyet az emberi jogok ötvenedik világnapja alkalmából az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kezdeményezett, mintegy 130 érdeklődő között alig fél tucat parlamenti képviselő jelent meg.
Már most megkezdődött, s várhatóan tavasszal tetőzik az országban a drámai kilakoltatási hullám - jelentette ki előadásában Szalay Erzsébet szociológus. Elmondta: a Juharos-féle törvénymódosítás miatt 80-90 ezer család kerülhet utcára, s összesen kétszázezren vannak veszélyben.
Mint ismert, az Alkotmánybíróság nemrégiben olyan értelmű határozatot hozott, hogy a szociális biztonsághoz fűződő jogból nem vezethető le a lakhatáshoz való jog mint alapjog. Ezért Szalay Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökével egybehangzóan úgy vélte: alkotmánymódosításra van szükség annak érdekében, hogy a lakhatási jog bekerüljön az alaptörvénybe.
Kóczé Angéla, a Európai Roma Jogok Központjának igazgatóhelyettese szerint az alkotmánybírósági döntés ellentétes a nemzetközi egyezményekkel. Többek között a polgári és politikai jogok ENSZ egységokmánya is kimondja, hogy a gazdasági és a szociális jogok elválaszthatatlanok egymástól.
Farizeus dolog emberi jogokról beszélni a parlamentben egy olyan országban, ahol a cigánytelep közepére felállított cirkuszoskocsiba költöztethetnek egy hétgyermekes roma családot, ahol még fogyatékos is él - jelentette ki Horváth Aladár a napokban történt monori kilakoltatás kapcsán. Az antidiszkriminációs törvény szükségességéről Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman beszélt, aki maga is készített egy ilyen jogszabálytervezetet. Úgy vélte: az Alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntése szerint ha az alaptörvényből nem is, a jogalkotási törvényből mégis következik az antidiszkriminációs jogalkotási kényszer.

Nagy Ildikó Emese

(Magyar Hirlap)