Késésben a katonai rendőrség<br/>

Két éve elkészült egy új szervezet, a katonai rendőrség felállításának koncepciója, ám a létrehozása még el sem kezdődött. Bár az akkori tervek szerint 1999 végére vagy ez év elejére felállt volna a testület, a tervezet érdemi megvalósításához hozzá sem kezdtek.

Háromszáz fősre tervezett katonai rendőrség létrehozásának koncepciója készült el 1998-ban. A NATO elvárásainak és gyakorlatának megfelelő testületet az elmúlt év végén, de legkésőbb 2000 elején alakították volna meg. A honvédelmi tárca korábbi nyilatkozataiból kitűnt, hogy a szervezet teljes kiépítése három évet vesz majd igénybe és 2003-ra fejeződhet be. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy leghamarabb az évtized közepe táján működhet majd katonai rendőrség Magyarországon.

Az új szervezet igazodna a nyugati országokban működő hasonló egységek szervezeti és működési elveihez. A francia nemzeti csendőrség - a hadsereg egyik haderőneme - például a területvédelem szerves része, ugyanakkor feladatának jelentős részét békeidőben a lakosság közbiztonsága érdekében látja el, illetve katonai rendőri feladatokat végez a határaikon kívüli missziókban is.

Az eredeti elképzelések szerint a magyar katonai rendőrség a Magyar Honvédség részeként, adott esetben a rendőrség, a határőrség helyett végezhetné a közrend biztosításával kapcsolatos feladatokat, és közhatalmi feladatot is elláthatna. Olyan szervezetre volna tehát szükség, amelynek a kiképzése katonai eljárásokra is épül, fegyverzete, felszerelése megfelel a katonai és a különleges rendőri erőknél találhatóknak is. A rendeltetésének megfelelő szolgálaton túl együttműködve a rendvédelmi szervezetekkel, segíthet a közrend és közbiztonság fenntartásában.

A szervezetnek tehát nem csupán a laktanyákon kívüli katonai rend és fegyelem őrzése, a hadgyakorlatok külső biztosítása, illetve egyes katonai igazgatási feladatok ellátása tartozna hatáskörébe. A magyar katonai rendőrség őrizné például a brüsszeli NATO-képviseletünket, illetve egyes fontos katonai személyiségeket is. Nyomozati jogkört kapnának, így teljessé válna a katonai büntető igazságszolgáltatás rendszere is. Amíg ugyanis a rendőrség, a civil ügyészség és a bíróság eljárása egymásra épül, addig a katonai terület Magyarországon ilyen szempontból csonka: csak a katonai ügyészség és a hadbíróság szervezete működik. A katonai rendőrséggel kiegészítve viszont itt is zárt egésszé válna a rendszer.

Gergényi Péter, a katonai rendőrség koncepciójának kidolgozásával megbízott rendőr dandártábornok elmondta: ő és munkatársai két évvel ezelőtt elvégezték feladatukat. Az tervezetet a honvédelmi tárca kollégiuma megtárgyalta, azonban azóta nincs információja az anyag sorsáról.

A tábornok arról is beszámolt, hogy a tervezet szerint több jogszabály módosítására is szükség lenne, köztük a kétharmados nemzetbiztonsági törvény kibővítésére, hiszen a katonai rendőrség - más bűnüldöző szervekhez hasonlóan - titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatna.

A lap információi szerint heves ellenállást váltott ki a honvédelmi tárcánál az az elképzelés, hogy a katonai rendőrség illetékessége nem csupán a honvédség, hanem a minisztérium személyi állományára is kiterjedne. Nem sikerült megállapodni abban sem, hogy a vezérkari főnök vagy a miniszter irányítsa, felügyelje a testületet. A vitás kérdések időközben bővültek: bizonyos érdekcsoportok a NATO-gyakorlattal szemben belügyi szervezetnek kívánják látni a katonai rendőrséget.

Meg nem erősített források úgy tudják, a katonai rendőrség megalakulása azért szenved jelentős késedelmet, mert feladatkörét egyes politikusok szívesebben ruháznák a megalakítani tervezett nemzetőrségre. Ez azonban nem felelne meg az európai normáknak.

A Népszava katonai rendőrséggel kapcsolatos kérdéseire nem reagált a honvédelmi tárca.

(Népszava)

Ajánló: