Alkotmányellenes a kárpótlással kapcsolatos rendelkezés<br/>

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és 1999. január 1-jére visszamenőleg megsemmisítette az 1999. évi költségvetési törvénynek azt a rendelkezését, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegét 30 ezer forintban állapította meg. Az újabb, magasabb összeget a törvényhozásnak kell megállapítania. A magasabb összeg azokat is megilleti, akik a 30 ezer forintot már felvették.

A határozat elsősorban azokat az özvegyeket vagy hozzátartozókat érinti, akiknek amiatt jár kárpótlás, mert a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság, illetve hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás, illetve a kényszermunka idején halt meg.
Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) jogi képviselője szerint az eddig 30 ezer forintban megállapított kárpótlás a zsidóság köreiből Magyarországon 38 ezer, külföldön hozzávetőleg 40 ezer embert érint.

1997-ben egy alkotmánybírósági határozat miatt az Országgyűlés módosította az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992-es törvényt, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás különböző eseteit közös nevezőre hozta. A törvénymódosítás azonban nem határozta megg a kárpótlás összegét, ezt külön törvényre bízta. Az Országgyűlés az 1999. évi költségvetési törvényben az egyösszegű kárpótlás mértékét 30 ezer forintban határozta meg. Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett, amelyben az eljárást kezdeményezők megalázónak tartották ezt az összeget az eredetileg -1992-ben - megállapított 1 millió forintos kárpótláshoz képest. A magyarországi, valamint a magyar származású külföldi zsidók szervezetei nevében a MAZSIHISZ fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában megállapította, hogy az egyenlő méltóságú személyként kezelés elvét sérti, hogy az élet elvesztéséért, mint legsúlyosabb sérelemért járó kárpótlás a szabadságelvonásért járó kárpótlás összegénél kisebb. "A költségvetési törvényben meghatározott összeg, az élet elvesztéséért járó kárpótlás tekintetében olyan helyzetet teremtett, amely az élet elvesztésének súlyosságát - a személyi sérelemokozások miatti kárpótlás rendszerében - nem fejezi ki" - áll az Alkotmánybíróság határozatában.

Az idei év egyik legjelentősebb alkotmánybírósági döntésének nevezte a testület határozatát Holló András alkotmánybíró. Szerinte az Alkotmánybíróság követhető, logikus és kellően indokolt döntést hozott. Úgy vélte, hogy a határozatban találkozik a morális igazságérzet az alkotmányossági értékelés végeredményével.

Holló azt mondta: a határozatot minden érintett és érdekelt még a keddi nap folyamán megkapja. Reményét fejezte ki, hogy a kedden kihirdetett döntés nyomán elindul az a kormányzati, törvényalkotási munka, amely a határozatban foglalt kárpótlás ügyét két éven belül lezárja. A kormányzatnak ezek után meg kell alkotnia az új, alkotmányos kárpótlási törvényt, amely törvény vagy annak tervezete vélhetően a következő esztendő első fél évében készülhet el - mondta.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) viszont vegyes érzelmekkel fogadta a határozatot. Egri Oszkár jogi képviselő a határozathirdetést követően azt mondta, hogy jogi oldalról - mint indítványozók - örülnek a döntésnek, hiszen két éve vártak már a határozatra, az általuk diszkriminatívnak tartott, 30 ezer forint kárpótlási összeget megjelölő rendelkezés megsemmisítésére. Ugyanakkor emberi szempontból nem elégedettek, mert úgy látják: a sok esetben nagyon idős jogosultaknak a 2001-2002-es költségvetés elkészülte miatt 55 év után további két évet kell várniuk a kárpótlásra.

Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója elismerően szólt az Alkotmánybíróság munkájáról. Reményét fejezte ki, hogy a kormány az elkövetkező két évre szóló költségvetés tartalékából kompenzálást biztosít a jogosultak számára.

Tordai Péter MAZSIHISZ-elnök hozzátette: kérik a kormányt, hogy a jogosultak idős korára tekintettel tegyen meg minden lépést annak érdekében, hogy a kárvallottak minél hamarabb "kárpótolva érezhessék magukat".

Holló András alkotmánybíró azzal kapcsolatban, hogy a MAZSIHISZ nem maradéktalanul elégedett a határozattal, azt mondta: "az Alkotmánybíróság addig ment el, ameddig közjogi pozíciójából adódóan egyáltalán elmehetett".

[*****]

Ajánló: