Januártól megalakul a belügyminiszter alá tartozó, szervezett bűnözés elleni központ<br/>

Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 117 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot kedden. A kormány e szerint új csúcsszervezetet hoz létre a szervezett bűnözés visszaszorításáért. A januártól felállítanadó Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) a Belügyminisztérium felügyelete alatt működik majd. Az SZBEKK öt rendvédelmi és öt titkosszolgálati szervtől gyűjt majd adatokat, és rendszerezve adja ki azokat a nyomozásokhoz. Két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ folyamatosan bírálta a javaslatot, szerintük a kormány az ügyészség megkerülésével kívánja ellenőrizni a szervezeten keresztül a bűnüldözési munkát.

Az SZBEKK felállításáról szóló törvényjavaslatot kedden fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot 196 képviselő támogatta, 117 nemmel szavazott. Az MSZP és az SZDSZ jelenlévő képviselői mindannyian elutasították a tervezetet, míg a kormánypártiak mindannyian támogatták.

A központ célja, hogy hatékonyabbé tegye a szervezett bűnözés elleni munkát. A kormány szerint azért van szükség rá, mert egy ilyen nagy információs központ megakadályozhatná, hogy a különböző bűnüldöző szervek párhuzamosan nyomozzanak. Az SZBEKK-hoz kell majd elküldenie az összes szervezett bűnözéshez kapcsolható adatot a következő szerveknek: az Országos Rendőrfőkapitányságnak, a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervezet Védelmi Szolgálatának, a Határőrség Országos Parancsnokságának, a Vám és Pénzügyőrség Országos Hivatalának, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, az Információs Hivatalnak, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, a Katonai Biztonsági Hivatalnak és a Katonai Felderítő Hivatalnak.

A beérkezett adatokat a szervezet rendszerezi, és nyomozati jogköre ugyan nem lesz, de meghatározhatja, hogy mely szervek foglalkozzanak egy-egy üggyel. Arról is dönthet, hogy egy-egy adatot kiknek ad ki. Az SZBEKK-nak feladata lesz továbbá jelentéseket írni a kormánynak, amiben személyiségi jogokat érintő adatok nem szerepelhetnek, de statisztikák alapján segítheti a kormányt a szervezett bűnözést korlátozó döntések meghozatalában.

Az SZBKK a kormány, illetve a Belügyminisztérium (BM) irányítása alatt áll majd. Államtitkárhelyettesi jogállású főigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki, és a belügyminiszternek kell jelentéseket tennie. A főigazgató helyettese a belügyminisztérium mindenkori közigazgatási államtitkára lenne. A Belügyminisztérium felügyelete okozza az ellenzék legtöbb aggodalmát. Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint így nem garantált, hogy az országos jelentőségű ügyekben a nyomozások politikamentesek lehetnek, holott a szervezett bűnözés akkor a legveszélyesebb, ha politikusok és hivatalnokok is kapcsolatba kerülnek a bűnözőkkel, és maguk is azzá válnak. Fritz Péter szocialista képviselő ezért olyan módosítást javasolt, melynek értelmében a hivatal az Országgyűlés ellenőrzése alá kerülne, és a BM helyett a Legfelsőbb Ügyészséghez tartozna közvetlenül. A jelentések így nem a belügyminiszterhez, hanem a legfőbb ügyészhez kerülnének. A javaslatot az Országgyűlés elvetette.

A Fidesz politikusai és a javaslatot beterjesztő titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin szerint a központ legfőbb haszna az lenne, hogy többé a különböző szervek nem nyomoznának párhuzamosan. Példaként hozták fel azt az esetet, amikor a bombagyártással gyanúsított Dietmar Clodót egyszerre figyelte meg a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Ez lassította nyomozást, a szervek keresztezték egymás munkáját, nem működött köztük az információáramlás, bizonyos adatok megszerzéséért pedig kétszer annyit kellett dolgozni. Sokszor előfordul, hogy a rendőrségnek arról sincsenek adatai, hogy szomszédos megyében kollégáik milyen ügyekben és milyen eredménnyel nyomoznak. Ez sok esetben hátráltatja és lassítja a bűnüldözést. Hack Péter szabad demokrata képviselő ezért azt javasolta, hogy a szervezet felállításáról szóló törvényben szerepeljen egy kitétel, mely arra kötelezi a kormányt, hogy 2001 márciusáig vizsgálja meg a párhuzamos nyomozások ügyét. Hack javaslata szerint a szervezet tapasztalatai értelmében 2001 tavaszán olyan törvényt kellene hozni, amely egyértelműen szétválasztja a nyomozó szervek hatáskörét, és így elkerülhetőek lennének a párhuzamos nyomozások. A módosító javaslatot az országgyűlés a kormánypártok többségével elutasította.

A javaslat néhány ellenzője szerint fölösleges a következő költségvetésben előirányzott 613 millió forintot elkölteni a szervezet létrehozására. Ők azzal érvelnek, hogy a párhuzamos nyomozások ellen a rendőrségen már beindult egy Robotzsaru nevű program. A Robotzsaru program értelmében a kapitányságok számítógépes összeköttetésbe kerülnek, hogy könnyebben tudjanak információkat megosztani egymással. Emellett a Legfőbb Ügyészségen is megkezdődött egy információs adatbázis kiépítése, szintén az adatmegosztások érdekében. A kormány szerint azonban a most épülő információs rendszerek nem tudnák helyettesíteni az SZBEKK-t.

Tíz szervezetnek kellene adatokat szolgáltatnia majd az új központnak, ami sok plusz adminisztációs munkát jelenthet majd az ott dolgozóknak. Ezért Fritz Péter azt javasolta, hogy ne a nyomozó szerveknek kelljen adatokat küldeniük. Fritz szerint jobb lenne, ha csak lehetővé kellene ezeknek a szerveknek tenniük, hogy az SZBEKK munkátarsai hozzáférhessenek az őket érdeklő információkhoz. Az Országgyűlés ezt a javaslatot is elutasította.

Több ellenzéki képviselő szerint az SZBEKK felállítására vonatkozó javaslatot csak 2/3-os többséggel fogadhatná el a parlament. Az adatvédelemmel kapcsolatos törvényeket ugyanis csak minősített (2/3-os) többséggel fogadhat el vagy módosíthat az Országgyűlés, és néhány ellenzéki képviselő szerint ez a törvény is ilyen, mert az SZBEKK-hoz személyiségi jogokat érintő adatok is kerülhetnek. Mivel az MSZP és az SZDSZ nem támogatja ebben a formában a törvényjavaslatot, a kormány és a MIÉP nem tudná elfogadtattni a törvényt, mert nincs meg a 2/3-os többségük. Eddig azonban hivatalosan nem nyújtott be senki sem panaszt, hogy csak 2/3-os többséggel lehessen elfogadni a kormány tervét. Így várhatóan a keddi szavazás akkor is érvényes lesz, ha csak a kormány és a MIÉP támogatja azt.

Magyari Péter

Ajánló: