Már a Torgyán utáni korszakra készül a kisgazdapárt<br/>

Nehéz évkezdést jósolnak a kisgazda politikusok. 2001 elején ugyanis eldőlhet, ki lesz az FKGP új elnöke. Torgyán József menesztését már tényként kezelik, a pártbotrányok jogi útra terelésével, vagyis az FKGP elnökének nyilvános felelősségre vonásával.

Nem kizárt, hogy a jövő év elején már az új kisgazda pártelnök köti meg a választási együttműködést a Fidesszel - értesült a Népszava. Több vezető kisgazda politikus szerint a koalíciós pártok már tényként kezelik Torgyán József elnök menesztését, a kérdés csak az, ki legyen az utódja. Lehetséges elnökjelöltként emlegetik Lányi Zsolt jelenlegi alelnököt, Gyimóthy Géza parlamenti alelnököt és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert. De miután egyiküket sem támogatja a párt egésze, többen vélik úgy, hogy a teljes öntisztulás, azaz új, "steril" emberek behozása a megoldás. Az biztos, hogy nemcsak egy új emberre lesz szükség, hiszen kisgazda forrásból származó információk szerint Torgyánon kívül legalább 10 képviselő távozhat a párt parlamenti frakciójából.

Torgyán eltávolítása immár a Fidesz érdeke is, ugyanis az FKGP-vel kapcsolatos botrányok túlnőttek a párton, és az egész koalíció működését veszélyeztetik. A lap úgy tudja, a fideszesek ezt informálisan már jelezték a kisgazdáknak. Igaz, a vezető kormánypárt jelenleg óvatos, számára ugyanis a kétéves költségvetés elfogadása a legfontosabb. Nem véletlen, hogy elhalasztották a választási együttműködési megállapodás aláírását, ez már valószínűleg az új vezetőség feladata lesz. Több vezető kisgazda politikus szerint már januárban vagy februárban robbanhat a "Torgyán-bomba."

A lap úgy tudja, a vezetőségre egyre nagyobb külső nyomás is nehezedik: a vidéki bázis, az alapszervezetek egyre kevésbé tolerálják a sorozatos botrányokat, azt, hogy alig háromszázalékos a párt népszerűsége.

A pártelnök menesztésére többféle forgatókönyv létezik (amely a miniszteri posztját nem feltétlenül érintené). A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az FKGP-vel kapcsolatos botrányok kapcsán nyilvánosan is felelősségre vonják Torgyánt. Ezt például úgy érhetik el, ha a Torgyán házaspár összeférhetetlenségi ügyét vizsgáló testület a vagyonnyilatkozatok miatt elmarasztalja a két képviselőt. Igaz, a bizottság nem alkalmazhat szankciókat, az APEH-en keresztül azonban jogi útra terelhetik az ügyet.

A Népszava értesülései szerint Torgyán menesztésének valószínűsége egyre nő. Ezt jelzi, hogy az utóbbi időszakban kormányon belüli pozíciója olyannyira meggyengült, hogy már kisebb ügyekben sem képes érvényre juttatni akaratát. Erre jó példa a jegybank alelnöki posztja. Ebben az egyébként nem túl jelentős csatában is a kisgazda vezér vesztett (az elnökjelölt Járai Zsigmond a hírek szerint megvétózta a kisgazda Csúcs László alelnöki kinevezését), holott a koalíciós szerződés szerint az FKGP-t illeti meg az alelnökjelölés joga.

Ezek után kérdéses, hogy a költségvetés elfogadása után mennyire változik a kisgazdák tárgyalási pozíciója. Az FKGP több vezető politikusa úgy véli, marad még aduja a pártnak, hiszen a ciklus hátralévő részében - elsősorban az EU-jogharmonizációval kapcsolatban - több olyan törvényt kell elfogadnia az Országgyűlésnek, amelyhez szükség van az FKGP-re. A hírek szerint pedig a Fidesz egyelőre nem vállalná sem a kisebbségi kormányzást, sem a nyílt együttműködést a MIÉP-pel.

A kisgazdák befolyása attól is függhet, hogy az ellenzék a jogharmonizációval kapcsolatban mennyire tud majd együttműködni a kormánypártokkal. Így elvileg még az is megtörténhet, hogy az ellenzék "közreműködésével" válik súlytalanná az FKGP.

Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke elmondta, a kisgazdák nélkül még a napirendet sem tudná elfogadni a parlament, így nem igaz, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a párt. Lányi szerint már csak azért sem olyan tragikus a helyzet, mint sokan látják, mert az FKGP még azt is túlélte, amikor a tagsága felét internálták. Ehhez képest pedig a mostani botrányok igazán nem tekinthetőek veszélyesnek.

Lányi a választási együttműködéssel kapcsolatban elmondta, a Fidesz és az FKGP alapvetően más arányú együttműködést vázolt fel: a Fidesz tíz-egy, a kisgazdák egy-kettő arányban képzelik el a kölcsönös jelölttámogatást. De az alelnök szerint még van idő, az sem késő, ha 2002. januárjában írják alá a megállapodást.

Csúcs László elmondta, a sajtóból értesült arról, hogy jegybankalelnöki jelölése nem határozott szándékon nyugszik. Torgyán József ugyanis úgy nyilatkozott, hogy "több személy, akár Csúcs László is szóba kerülhet, de a kérdésben az év végén dönt az FKGP elnöksége". A pártelnök-miniszter párizsi útjáról hazatérve pénteken, késő este közölte, távolról sincs eldöntve az a kérdés, hogy a kisgazdapárt kit javasol az MNB alelnöki posztjára.

Az FKGP frakcióvezető-helyettese elgondolkodtatónak tartja, hogy Torgyán úgy kérte fel - múlt kedden - a posztra, hogy sem a miniszterelnök, sem a párt elnökségének a véleményét nem ismerte. Csúcs szerint azonban világos magyarázatot ad a pálfordulásra a miniszterelnöknek az Info Rádióban elhangzott szombati nyilatkozata. Orbán Viktor kijelentette: nincs napirenden Csúcs László esetleges MNB-alelnöki jelölése, teljesen alaptalanok az erre vonatkozó találgatások. A jegybank elnökének joga dönteni az esetleges belső szerkezeti átalakításokról, egyebek között arról, hogy hány alelnökkel kíván dolgozni - reagált a miniszterelnök Torgyán Józsefnek arra a kijelentésére, hogy a jövőben megszűnnek az alelnöki pozíciók, mivel tudomása szerint egy elnök és egy elnökhelyettes irányítja majd a jegybankot. A kormányfő azonban az interjúban világossá tette, hogy támogatná ezt a felállást.

(Népszava)

Ajánló: