Tagadta bűnösségét a Kordax korábbi két vezetője

Tagadta bűnösségét a Fővárosi Bíróságon szerdán megkezdődött büntetőperben Kelemen Iván, a felszámolás alatt álló Kordax Rt. egykori többségi tulajdonosa, vezérigazgatója és Siska Lajos, a cég volt kereskedelmi igazgatója. A két férfit a Fővárosi Főügyészség 1993-94-es olajügyek kapcsán csempészettel és adócsalással vádolja.

A vádirat szerint a Kordax Rt. 1993-94-ben oly módon importált benzint és gázolajat, hogy az után sem a vámot, sem pedig az összesen mintegy 4,8 milliárd forint adót nem fizette meg. A Kordax két vezetője színlelt szerződésekkel, valótlan tartalmú vámáru-nyilatkozatokkal szándékosan megtévesztette a hatóságokat, és kijátszotta a jogszabályi rendelkezéseket.

Kelemen Iván védője a vádirat ismertetése után azonnal észrevételeket tett. Arra hívta fel a figyelmet: a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából a közelmúltban lezárult közigazgatási per, amely a Kordax-ügyben a vámszerveknek adott igazat, nem köti a büntetőbíróságot. Az ügyvéd rámutatott továbbá, hogy a büntetőeljárás legfőbb kérdése az: tudatában voltak-e a vádlottak az esetleges vám- és adójogi jogsértéseknek, illetve, hogy mi volt a tényleges szándékuk. A védő elmondta, hogy Kelemen Iván az olajügyletek során jóhiszeműen járt el, és nem kívánta színlelt szerződésekkel megtéveszteni a hatóságokat.

A szerdai tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy korábban egyikük sem foglalkozott olajjal, a vonatkozó jogszabályi hátteret pedig a vitatott ügyletek során sem tanulmányozták át. Kelemen Iván előadta, hogy az inkriminált szerződéseket maga írta alá, ám mivel azok angol nyelvűek voltak, és ő ezen a nyelven nem tudott, Siska fordított neki aláírás előtt. De előfordult az is, hogy a kereskedelmi igazgató csak annyi tájékoztatást adott: az aláírandó szerződés a korábbiakhoz hasonló tartalmú. A két vádlott egybehangzóan adta elő, hogy a szerződési feltételeket jobbára külföldi partnereik szabták meg, a Kordax vezetői pedig utóbb nem vizsgálták, hogy azok mennyire reálisak.

A vádirat szerint a cég úgy tájékoztatta a vámszerveket, hogy az Oroszországból vásárolt nyers kőolajat feldolgozás céljából a szomszédos országok finomítóiba vitte. A "passzív bérmunkából"
származó, majd visszaszállított késztermék - benzin, gázolaj - pedig a jogszabályok szerint vám- és adómentes volt. Ugyanakkor a visszaszállított üzemanyag - ellentétben a vámáru-nyilatkozatokban, illetve a bérmunkaszerződésekben foglaltakkal - nem kizárólag a kivitt kőolajból származott. Az ügyészség megállapítása szerint ez már csak azért sem lehetett így, mert a környező országok finomítóiba kiszállított kőolaj nyomán annyi késztermék jött be az országba, amennyit az ott alkalmazott technológiával a kivitt nyersanyagból képtelenség kinyerni. A vádirat rögzíti továbbá, hogy a kiszállított kőolaj feldolgozásának, a "passzív bérmunkának" a leple alatt valójában késztermék vétele, illetve nyersanyag késztermékre cseréje történt egy szlovák cég esetében részben, egy cseh céggel pedig teljes egészében. Az így behozott üzemanyag termékimportként vám-, illetve adóköteles lett volna.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy Kelemen Iván ellen csődbűntett miatt jelenleg is nyomozást folytat az APEH bűnügyi igazgatósága. A büntetőper január 3-án tanúk meghallgatásával folytatódik.

(MTI)