Nemzeti Egészség Közhasznú Társaság néven több szakmai testületet integráló szervezet alakul, amelynek vezetői posztjára Gógl Árpád leköszönő egészségügyi minisztert szemelték ki. Ellenzéki és szakmai körökben többen attól tartanak, hogy a társaság jelentős értékű állami vagyon fölött rendelkezik majd, illetve alapítói struktúrája miatt az abban részes magánszemélyek együttesen szavazati többséget tudnak elérni a szintén alapító minisztériumokkal szemben. A kht. december hatodikán kelt alapító okiratában ezenkívül szerepel az öt nagy hazai szanatórium (Mátrai Állami Gyógyintézet, az Állami Szanatórium Sopron, a Hévízfürdői Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, a Balatonfüredi Állami Szívkórház, a Parádfürdői Állami Kórház), amelyeket a tervek szerint szintén a kht.-ba vittek volna. Az okiratot az egészségügyi miniszter, valamint négy magánszemély írta alá, hiányzik azonban róla a szintén alapító Gazdasági Minisztériumot képviselő Matolcsy György miniszter kézjegye. A miniszterelnök azonban a múlt héten egy teljesen más alapító okiratot hagyott jóvá, amelyből kikerültek a szanatóriumok, így az alapítók a következők: az Egészségügyi Minisztérium és három magánszemély.
Az egészségügyi miniszter nem nyilatkozott az ügyben. A Népszava információi szerint a kht.-t alapvetően az egészségügyi fejlesztés megvalósításának érdekében kívánták létrehozni. Ezért integrálják ide az Egészségfejlesztési Kutatóintézetet (EFKI), a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet (NEFI), illetve a Medinfót. Ez utóbbi önálló költségvetési intézet, amely eredetileg szakkönyvtárként funkcionált, majd az egészségügyi fejlesztés információs központjának szerepét töltötte be.
Szintén önálló költségvetési szervezet a NEFI, aminek feladata az egészségnevelés, közösségfejlesztés, prevenció, illetve e témakörökkel kapcsolatos pályáztatások lebonyolítása.
Félig önálló költségvetési szervként (pénzügyeit a Medinfo kezeli) funkcionál a helyileg az Egészségügyi Minisztérium épületében működő EFKI. A szervezet kutatásokat, háttérelemzéseket végez, például egészségügyi közgazdaságtani, epidemiológiai, morbiditási, betegelégedettségi vizsgálatokat. A kht. létrejöttével e három intézet jogutód nélkül megszűnik, feladatait a közhasznú társaság látja el. A kht. költségvetése 2001-ben és 2002-ben egyaránt 1,6 milliárd forint, ami a lap értesülései szerint nagyrészt a beolvadó intézetek saját, már elfogadott büdzséjét jelenti.
Mikola István, leendő miniszter egészségügyi bizottsági meghallgatásán felmerült, hogy a kht. alapítói között megtalálható magánszemélyek képesek lehetnek leszavazni a minisztériumot, mivel mindegyikőjük egyforma szavazati súllyal rendelkezik a társaság ügyeit érintő kérdésekben. Bár a kht. pártolói szerint ez semmit nem jelent - lévén, hogy a tárasság politikailag semleges, profitot pedig jellege miatt nem lehet kivinni belőle - a terv bírálói rossz szemmel nézik, hogy az állami feladatokat ellátó társaság döntéshozatalából kiszorulhat a kormány képviselője.
A három alapító magánszemélyre a koncepció szerint, kapcsolati tőkéjük miatt, a szakmai munka megkönnyítésére van szükség a társaságban. A magánszemélyek közül Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese a kht. továbbképzési, oktatási feladatait segítené. Az orvosszakmai kapcsolatokat Karlinger Kinga, a Magyar Orvosi Kamara titkára ápolná, míg a gyógyszerrel, gyógyszergyártókkal kapcsolatos ügyek kezelését Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszteletbeli elnöke végezné.
A szanatóriumok kht.-ből való kikerülésével a Gazdasági Minisztérium szerepvállalása is feleslegessé vált. A gazdasági tárca a szanatóriumokon keresztül megszervezett gyógy-idegenforgalomban, illetve egészségügyi turizmusban lett volna érdekelt. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a projekt beszállítói feladatával az ezúton támogatott kis- és középvállalkozókat bízták volna meg.
(Népszava)
Ajánló: