Az Alkotmánybírósághoz fordul a köztársasági elnök az elítéltek nyilatkozatait cenzúrázó törvénymódo

Mádl Ferenc köztársasági elnök a fogvatartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály-módosítást alkotmányellenesnek ítélte, ezért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kér az ügyben. Mádl szerint a cenzúrát előíró rendelkezések szükségtelenül korlátozzák az elítéltek véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot is.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a fogvatartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály-módosítást alkotmányellenesnek ítélte, ezért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kér az ügyben. Mádl szerint a cenzúrát előíró rendelkezések szükségtelenül korlátozzák az elítéltek, valamint az előzetesen fogvatartottak és az elzárás alatt álló személyek véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot is.

A tervezett szabályozás lényege, hogy e személyek nyilatkozatának közzétételéhez a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának engedélye szükséges. Az engedély megtagadható, ha a nyilatkozat közzététele a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, mások jó hírnevét vagy személyhez fűződő jogait, a bűnözés megelőzését, államtitok, szolgálati titok és egyéb bizalmas adat közlésének megakadályozását, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát sértené vagy veszélyeztetné. Elutasítás esetén az érintett vagy a sajtó képviselője bírósághoz fordulhat. - A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy a törvény e rendelkezései alkotmányellenesek.

Az államfő szerint mind a szabad véleménynyilvánítás joga, mind a sajtószabadság olyan alapvető jog, amelyek korlátozása során a jogalkotónak nagyon körültekintően kell eljárnia. Különösen nagy az alapjogsértés lehetősége a sajtónyilatkozatok közzétételének előzetes engedélyhez kötése, azaz a cenzúra esetén, márpedig az Országgyűlés által elfogadott rendelkezések ilyen jellegűek - Mádl szerint.

A köztársasági elnök szerint az előzetes engedélyhez kötés ugyanis csak abban az esetben fogadható el alkotmányossági szempontból, amikor ezt kellő súlyú alkotmányos érdek indokolja, azaz az információk nyilvánosságra jutása utólag már nem orvosolható sérelmet jelenthet, ilyen lehet például a büntetés-végrehajtás rendje és biztonsága.

Mivel a köztársasági elnök a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását alkotmányellenesnek tartja, azt nem hirdette ki, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak, és indítványozta, hogy a testület a törvény aggályos rendelkezéseit alkotmányossági szempontból vizsgálja meg. Az Országgyűlés 2000. december 5-én fogadta el a szóban forgó jogszabály-módosítást.

(MTI)

Korábban:

( 2000. augusztus 4.)