Az érettségi is beleszámít majd a felvételi vizsgába<br/>

Jövőre alig több mint hetvenezer diák érettségizik, a felsőfokú intézmények pedig százezer fiatalt várnak. A nappali tagozatra felvételizőknek évek óta több mint ötven százaléka bekerül a felsőoktatásba. A költségtérítéses helyek jó részét nem tudják betölteni.

Azokban az intézményekben, ahol államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók is tanulnak, mindannyiuknak azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelniük - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Kiss Ádám felsőoktatási helyettes államtitkár. A csak költségtérítéses képzést nyújtó intézmények azonban saját hatáskörben dönthetnek a felvételi vizsgák mikéntjéről. A felsőfokú intézmények jövőre összességében mintegy százezer diákot várnak, közülük 55 ezren államilag finanszírozott formában kezdhetik meg tanulmányaikat.

A felvételizők néhány kisebb módosításra számíthatnak: így például a felvételi eredményeket mindenütt 120 pontos rendszerben kell meghatározni. A bejutás minimális feltétele a hatvan pont elérése. Jövő évtől egységesen beleszámít az érettségi eredménye is a felvételi pontszámokba: a jegyek átlagának kétszeresét kell egész számra kerekíteni. Többletpontot - amelyek száma legfeljebb hat lehet - csak egy nyelv ismeretéért, felsőfokú szakmai képzettségért és sportteljesítményért adhatnak az egyetemek és főiskolák. Nem kell felvételi vizsgát tenniük az olimpikonok mellett az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevőknek sem, ha az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésre jelentkeznek: felvételükről a záróvizsga átlagának 24-szerezése alapján döntenek. Mindez részletesen szerepel a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, amelyet három másik kiadvánnyal együtt mutatott be az Oktatási Minisztérium és az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI).

A kiadvány jogszabály szerint minden év december 15-éig jelenik meg, ami idén is megtörtént, sőt, már el is fogyott az első 110 ezer példány. Egy kétezer fős kutatás szerint felvételizők leginkább érdeklődésük alapján döntenek arról, hol tanulnak tovább, ugyanakkor az orvoshallgatók esetén a családi befolyás is hangsúlyos. Az anyagiak vonzása nem mondható különösebben erősnek a pályaválasztóknál, kivételt talán csak a közgazdasági és pénzügyi szakirányban tanulók jelentenek.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: