Januártól ügyészségi reform<br/>

Januárban létrehozzák a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt, melyet a fővárosi főügyész egyik helyettese vezet majd. Az új szervezet több megyét érintő, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésével foglalkozik. A nyomozó ügyészek - a jogszabályi változtatások után - vádhatósági jogkörrel is rendelkezhetnek az általuk nyomozott ügyekben. Sőt, más hatóságok titkos információihoz is hozzájuthatnak majd. Januárban a több kerületből létrehozott területi ügyészségek közül az összevont V-VIII-XIII. kerületi ügyészséget szétbontják.

Januártól megkezdődik a várhatóan kettő-négy évig tartó ügyészségi reform. Az ügyészségek rugalmasságát és reagálóképességét növelendő, szervezeti és szerkezeti átalakítást tervez az ügyészségeken Polt Péter legfőbb ügyész. Januárban létrehozzák a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt, melyet a fővárosi főügyész egyik helyettese vezet majd. Az új szervezet több megyét érintő, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésével foglalkozik. A hivatal csak azokban az ügyekben járhat el, amelyekkel a legfőbb ügyész vagy annak helyettese, illetve a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya megbízza. Az új hivatal később, a két év múlva megalakuló Fellebbviteli Főügyészséghez kerül, de felügyeletét továbbra is a Legfőbb Ügyészség látja el.

Hogy az új hivatalt fenyegető korrupciós veszélyt kivédjék, bármilyen ügyet - a rendszeres ellenőrzések vagy az állampolgári panaszok miatt - akár a legfőbb ügyész kivizsgáltathat. Az ügyészségi nyomozóknak szükségük lesz arra, hogy hozzáférjenek más hatóságok titkos információihoz. Ezért a Legfőbb Ügyészség jogszabályok módosítását kezdeményezi. Az új hivatal és a főügyészségek nyomozói nem állnak majd alá-fölé rendeltségi viszonyban. A nyomozó ügyészeknek - a megfelelő jogszabályok módosítása után - lehetőségük lesz arra, hogy az előzetes letartóztatásról szóló kérvényüket közvetlenül a bíróságnak nyújthassák be. Jelenleg a főügyészség teszi meg ezt az indítványt a bíróságon.

A Legfőbb Ügyészség szerint szükség van arra is, hogy a nyomozó ügyészek, a katonai ügyészekhez hasonlóan, vádhatósági jogkörrel is rendelkezzenek az általuk nyomozott ügyekben. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal felállításán túl a Legfőbb Ügyészség megerősíti a megyei ügyészségi nyomozó hivatalokat is.

A Legfőbb Ügyészségen megszűnik az önálló közlekedési osztály, feladatait a nyomozásfelügyeleti főosztály veszi át. Ez utóbbi szervezeti egység is átalakul a korrupció és bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében. Több osztály neve megváltozik, s feladatokat csoportosítanak át.

Januárban a több kerületből létrehozott területi ügyészségek közül az összevont V-VIII-XIII. kerületi ügyészséget szétbontják. Két önálló szervezet jön majd létre: a VIII. kerületi, valamint az összevont V-XIII. kerületi ügyészség. Az átalakítás oka: ennek a területi ügyészségnek a legnagyobb a munkaterhe, a szervezet nagysága miatt nehezebb megoldani a hatékony munkaszervezést.

A Fővárosi Főügyészség és a kerületi ügyészségek speciális helyzetben vannak: ezekben a szervezetekben a legnagyobb az ügyforgalom, s a legtöbb, viszonylag bonyolult ügyet is ők dolgozzák fel. A Legfőbb Ügyészség szerint a felettes ügyészség nem rendelkezik átfogó képpel az alsóbb fokú ügyészi szervezet tevékenységéről. Ennek az lehet az oka, hogy megszűntek a korábbi komplex vizsgálatok, de az instruálások is esetlegesek. Ezért a Legfőbb Ügyészség most azt vizsgálja, hogyan lehetne visszaállítani a komplex vizsgálatok rendszerét.

Várhatóan jövőre új ügyészi igazolványokat fognak bevezetni, mely révén az ügyészek jogosultak lesznek más hatóságok épületeibe való belépésre. Az ügyben jogszabály-módosítást kezdeményeztek.

Pungor András

(Népszava)