Szolid sikereket értek el a szakszervezetek<br/>

Kevesebb sztrájk, több szakszervezeti demonstráció jellemezte az idei évet. A kormányzat az elégedetlenséget egyszeri juttatásokkal igyekeztek lehűteni. A Gazdasági Minisztérium élén történt változások miatt az érdekképviseletek arra számítanak: 2001-ben még jobban átpolitizálódik a kormány és a szakszervezetek viszonya.

A szolid szakszervezeti sikerek évének nevezte az elmúlt esztendőt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Bár a közszféra jelentős részét képviselő SZEF 1999 novembere óta tárgyalásban áll Stumpf István kancelláriaminiszterrel, idén nem sikerült tető alá hozniuk azt a hároméves megállapodást, amely biztosítaná a közalkalmazottak bérének folyamatos inflációhoz igazítását és felzárkóztatását a hazai átlagkeresetekhez.
Egyes területeken demonstrációkkal sikerült eredményeket elérni. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete június 30-ai demonstrációja előtt egy nappal Gógl Árpád miniszter a Semmelweis-napi jutalommal csitította a kedélyeket.
Hasonló történt a pedagógusokkal is, akik decemberi "figyelmeztető csengetésükkel" inflációs veszteségeiket kérték számon a kormányon. Furcsa véletlen, hogy a tiltakozóakció előtt egy nappal hirtelen itt is találtak pénzt a bérek korrigálására. Igazolódni látszott, hogy az oktatás területén az érdekképviseletek és Pokorni Zoltán minisztériuma szó szerint együtt lobbizott a pénzügyi tárcánál a béremelésekért.
A többi közalkalmazotthoz képest idén nem voltak kiemelt helyzetben a pedagógusok, ám a kétéves költségvetés 2002-re érezhetően javíthat a tanárok fizetésén - közölte Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Az elmúlt két évben csökkent a köztisztviselők reálkeresete, a másik oldalon viszont ott áll a vaskos kormányzati ígéret a reformra - összegezte az évet Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Ha a parlament 2001-ben elfogadja a köztisztviselői törvény módosítását, akkor azt mondhatjuk - fogalmazott Michalkó Péter, hogy korrekt a kormány eljárása.
Jóval sötétebben látja a helyzetet Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, aki úgy véli: "pattanásig feszültek a konfliktusok, a béreken és nyugdíjakon nem tükröződik a gazdasági növekedés, bizonytalanságot hordoz a Munka törvénykönyvének módosítása és mélypontra süllyedt a társadalmi párbeszéd". Az elnök ugyanakkor örömmel nyugtázza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben megerősödött az emberekben a szolidaritás érzése, és a szakszervezetek között is megindult az integrálódási folyamat.
Az eredménytelenség oka, hogy hiányzott a kormányzat szándéka az igazi párbeszédre - véli Borsik János, az Autonómok elnöke. A jövőre nézve még rosszabbak a kilátások - tette hozzá, miután a jövőben politikai államtitkár foglalkozik az érdekegyeztetéssel a gazdasági tárcánál. Borsik, aki a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke is, elmondta: 2001-ben minden bizonnyal elmarad a menetrend szerinti vasutassztrájk. A MÁV-val kötött hároméves megállapodásukban ugyanis vállalták: nem lépnek fel erőszakos eszközökkel, hiszen ők is a vasút biztonságos működésében érdekeltek.

Munkavállalói akciók 2000-ben

Február 1-14.
Menetrend szerinti vasutassztrájk
A tizenkettedik vasutassztrájk 1989. december 20-a óta. A szakszervezetek a vasút által felajánlott 8,5 százalékkal szemben 10,7 százalékos béremelést követelnek. A MÁV és a szakszervezeti vezetők között folyó kemény kommunikációs csata végén marad a 8,5 százalék, ám a MÁV garanciát vállal az inflációkövető bérekre.

Június 30.
Semmelweis-napi jutalom
Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett demonstráció előtt egy nappal Gógl Árpád bejelenti: Semmelweis-napi jutalomként 15 milliárd forintot osztanak szét a kórházi dolgozók között.

November 11.
Nagygyűlés vagy tüntetés?
Hétezer ember a Nemzeti Sportcsarnokban, ahol tíz év óta először demonstrál közösen a hat szakszervezeti szövetség. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kormányellenes politikai akciónak nyilvánítja a tömegrendezvényt.

November 24.
Kővel a posta ellen
Tiltakozásul a Magyar Posta Rt. által kínált 1 százalékos bérkiigazítás ellen közel kétezer postai alkalmazott tüntet a Vérmezőn. A demonstráció után egy kisebb csoport az rt. székháza elé vonul, és kővel bezúznak egy ablakot. Decemberben megszületik a megállapodás, az idei béreket 2,5 százalékkal pótolják ki, jövőre 12 százalékkal emelkedik a postások keresete.

December 5-7.
Sztrájk erkölcsi kérdésekkel
Tizenegy megyében 28 egészségügyi intézmény alkalmazottai két órára beszüntetik a munkát. A sztrájk és a demonstráció követeléseivel az egészségügyi dolgozók többsége egyetért, a munkabeszüntetést azonban a legtöbb esetben erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják.

December 18.
Figyelmeztető csengetés
Az iskolákban jelző csengetéssel tiltakoznak a pedagógusok amiatt, hogy az alultervezett infláció miatt csökkent bérük reálértéke. A demonstráció előtt az oktatási miniszter a kormányfővel folytatott megbeszélése után bejelenti: a tanárok erre az évre visszamenőleg megkapják a bérkompenzációt.

Joób Sándor

(Magyar Hirlap)