Az Országgyűlés előtt az egyházi törvény módosítása <br/>

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Az 1990. évi törvény módosításának a szövegét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma dolgozta ki, elsősorban azért, hogy megelőzzék az egyházi státussal való visszaéléseket.

Az előterjesztést az elmúlt év decemberében nyújtották be a kormánynak, amely a hónap közepén elfogadta a módosítás szövegét. A törvény módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges majd. A javaslat kiegészíti a korábbi törvényt a vallás fogalmának meghatározásával, a Fővárosi Bíróságot jelöli ki az egyházak nyilvántartásba vételére, továbbá rendelkezik a nem törvényesen működő közösségek elleni eljárás módjáról is.

A módosító indítvány értelmében nem tekinthető vallásnak az a tevékenység, amely elsődlegesen és meghatározóan politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai és gyógyító, gazdasági-vállalkozási, nevelési-oktatási, kultúraközvetítő, szociális és egészségügyi, illetve sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi jellegű. A javaslat szerint az egyházakat - kizárólagos illetékességgel - a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Amennyiben az adott vallási közösség nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytat, nyilvántartásba vételét meg kell tagadni, illetve az egyházat - ügyészi keresetre, peres eljárásban - a nyilvántartásból törölni kell.

Az indítvány előírja: a bejelentéshez a vallási közösségeknek csatolniuk kell alapszabályukat, továbbá az egyház legfőbb vallási tanainak összefoglalását. A módosítás szerint az egyházakat azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. A szöveg azonban azt a kitételt is tartalmazza: "Törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek
vonatkozásában eltérően is rendelkezhet." Ennek kapcsán az indoklás leszögezi, hogy az egyházak között a vallás szabad gyakorlásával összefüggő jogok tekintetében nem, de társadalmi szerepükhöz kapcsolódóan az állam tehet különbséget. A javaslat értelmében egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indíthat. Az ügyész keresete alapján a bíróság törli a nyilvántartásból azt az egyházat vagy egyházi jogi személyt, amelynek tevékenysége törvénybe ütközik, ha e tevékenységet az adott vallási közösség a felhívás ellenére sem szünteti meg.

Amennyiben az Országgyűlés a módosítási javaslatot elfogadja, a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatályba lépés előtt nyilvántartásba vett egyházak ellen az ügyész legkorábban a törvény kihirdetését követő 6. hónap után indíthat pert.

(MTI)