Új személyazonosság egyetlen törvénnyel <br/>

Az év végéig elkészül az a tanúvédelmi jogszabály, melynek alapján új személyazonosságot, lakhelyet, jogi, anyagi támogatást kaphatnak majd az igazságszolgáltatást segítő tanúk, sértettek, bűnbánó maffiózók. Szakértők szerint az új program megvalósulásához nem kellene módosítani az összes vonatkozó jogszabályt, csak egyetlen kétharmados törvényt kellene a parlamentnek megalkotnia. A leendő tanúvédelmi szolgálat ennek alapján utasíthatná az adatkezelőket az adatok törlésére, módosítására, zárlatára.

A Belügyminisztériumban készül az a tanúvédelmi jogszabály, melynek alapján új személyazonosságot, lakhelyet, gazdasági, szociális, jogi támogatást kaphatnak azok a sértettek, fenyegetett helyzetben lévő tanúk, bűnbánó maffiózók, akik segítik az igazságszolgáltatást. Borai Ákos, a Belügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője, a jogszabály előkészítője emlékeztetett rá, hogy Németországban egyetlen törvényt alkottak a tanúvédelmi programra. Rájöttek ugyanis arra, hogy az összes adatkezelést rendező jogszabály módosításával nem érhetik el a kívánt eredményt.

A jogszabály előkészítéskor kiderült, egyetlen ember adata annyi nyilvántartásban szerepel, hogy annak számbavétele szinte lehetetlen. Ez a védett személyek személyazonosság-változtatásánál lett volna fontos. Németországban egyetlen jogszabály hatalmazza fel a tanúvédelmi szolgálatot, hogy utasítsa az adott adatkezelőt az adattörlésre, -módosításra, illetve adatzárlatra.

A Belügyminisztériumban már egy éve tart az új tanúvédelmi koncepció előkészítése. A feladatot Borai Ákos mellett a BM EU-integrációs irodájának egyik munkatársa és a Baden-Württenbergi tanúvédelmi szolgálat vezetője végzi. A program a védelem második lépcsőfokaként akkor indulhatna be, ha a hagyományos védelmi formák kilátástalannak bizonyulnának. A tanúvédelem elsősorban a büntetőeljárásban résztvevőket, a tanúkat és a sértetteket érintené. De kiterjesztenék - német, olasz mintára - az igazságszolgáltatással együttműködő bűnelkövetőkre, valamint a fenyegetett helyzetben lévőkhöz közel állókra, elsősorban a hozzátartozókra. Egy adott ügyben elkerülhetetlenné válhat az is, hogy a védett tanút ideiglenesen külföldre költöztessék.

Majtényi László adatvédelmi ombudsman úgy véli, ha az érintett beleegyezésével módosítják az adatait, akkor a tanúvédelmi rendszert elfogadható és bevezethető. Kolláth György alkotmányjogász szerint a jogszabály megalkotása előtt át kell majd "fésülni" az összes törvényt, s az esetleges élethelyzeteket kell modellezni. Figyelni kell arra, hogy a védett tanú a törvény alól mentességet kapjon például egy szerződés megkötésekor. Hiszen azt a dokumentumot, melyet az illető nem az eredeti nevén ír alá, a jelenlegi szabályozások szerint semmisnek kellene tekinteni. A védett tanúnak nemcsak a személyi biztonságát kell garantálni, hanem a tanúskodás előtti vagyoni helyzetét is biztosítani kell. Kolláth szerint vagy egy általános, kétharmados elfogadottságú törvényre lenne szükség, mely felhatalmazná a tanúvédelmi szolgálatot a tanú adatának kezelésére, vagy az összes vonatkozó jogszabályt - így akár az Alkotmányt is - módosítani kellene.

(Népszava)