Pert indít a leukémiás katona özvegye <br/>

A leukémiában elhunyt magyar katona özvegye méltányosságból további három évig lakhat szolgálati lakásában családjával - közölte a Magyar Hírlappal Szabó János honvédelmi miniszter. Körmendi Istvánné azonban ettől függetlenül a héten kártérítésért polgári pert indít. Pénteken Fodor Lajos vezérkari főnök a koszovói magyar katonákhoz utazik.

Szabó János miniszter biztos abban, hogy a Boszniában szolgált Körmendi István 1999-ben bekövetkezett halálos leukémiás megbetegedése nem hozható összefüggésbe esetleges balkáni sugárhatásokkal. A miniszter a Magyar Hírlapnak elmondta, meglátása szerint a katona özvegye nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a halál után a minisztériumban nem foglalkoztak a férj ügyével. Azt azonban dokumentumokkal tudja igazolni, hogy az özvegy akkori beadványában leukémiára utaló megjegyzések nem szerepeltek. Akkor méltányosságból a leukémiás katona felesége és három gyermeke két évre megkapta a honvédség szolgálati lakását. A miniszter hétfőn a Magyar Hírlap felvetésére úgy döntött, hogy méltányosságból a család újabb három évig használhatja a szolnoki lakást.

Körmendi Istvánné azonban úgy véli, hogy bár a következő évekre a család lakáshelyzete megoldódik, a vagyoni helyzet ezzel nem változik, ezért tovább folytatja harcát a kártérítésért - mondta el lapunknak. A honvédség vezetősége immár elismeri, hogy a magyar katona egészségesen ment ki Boszniába 1999 nyarán, és azt is, hogy leukémiában halt meg. Az özvegy ezen a héten igazságügyi orvos szakértő megkérdezése után indítja el polgári perét.

A NATO-tagállamok vezérkari főnökei kedden megtárgyalják az urániumtartalmú lőszerek ügyét. Szabó János miniszter azt várja, hogy ezt követően a szakértők döntik majd el, hogy létező probléma-e a Balkán-szindróma. Pénteken Fodor Lajos vezérkari főnök Koszovóba utazik, és tájékoztatja a magyar kontingenst a helyzetről. A miniszter szerint a tájékoztatás egyszerű lesz: "a sérült, szétlőtt harckocsikat nem kell simogatni, nyalogatni, a törmeléket nem kell megenni, és szuveníreket gyűjteni sem kell." Egyébként elrendelték a térségben szolgáló magyar katonák egészségügyi visgálatát.

Tegnap kiderült, hogy a NATO 1999-ben figyelmeztette a Balkánon tevékeny tagállamokat a szegényített uránbevonatú lövedékek egészségügyi kockázataira. Egy német lap, a Berliner Morgenpost szerint a NATO-figyelmeztetésben az szerepelt, hogy a fegyverek esetleg mérgezést okozhatnak. Szabó János a Magyar Hírlap kérdésérere, mit válaszol majd Juhász Ferenc MSZP-s képviselőnek arra, hogy volt-e magyar megbetegedés, és hogy a minisztérium mit tudott, illetve mit tett az uránlövedékekkel kapcsolatban, a miniszter azt mondta: ha Juhász képviselő az ügyből politikai kérdést akar csinálni, akkor kérdezze meg párttársát, Keleti György korábbi védelmi minisztert. Szabó megjegyezte, hogy a katonákat nem a kormány, hanem a parlament döntése után küldik ki. Aki ezt nem tudja, az nem alkalmas rá, hogy képviselő legyen - mondta.

Tegnap a Honvédszakszervezet is Szabó Jánoshoz fordult, és a katonák informálása és megnyugtatása érdekében írásban kért tájékoztatót az urántartalmú lövedékekről. A Balkán-szindróma kapcsán tegnap az ENSZ környezetvédelmi hatósága, az UNEP megbízásából a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Bécsben elemezni fog 16, Koszovóban vett föld-, víz- és növénymintát. A görög külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte: kivizsgálják azoknak a görög NATO-katonáknak az egészségi állapotát, akik az utóbbi években Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban teljesítettek szolgálatot vagy még jelenleg is ott tartózkodnak. Az orosz külügyminiszter független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását tartja szükségesnek a Koszovóban alkalmazott uránmagvas lőszerek okozta környezeti veszélyek meghatározására.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001. január 8.) A jugoszláv katonákat elkerülte a Balkán-szindróma(2001. január 8.)