Magyarországon nincs szegényített urán <br/>

A Magyar Hírlap információi szerint Magyarországon nincs szegényített urán, a gyakorlótereken egyetlen NATO-tagállam sem lőtt uránfegyverekkel. A jelenleg a Balkánon szolgáló magyar békefenntartók egyike sem jelezte, hogy észlelne magán az urántartalmú lövedékekkel összefüggő tüneteket - derült ki a két kontingens állományánál végzett kérdőíves felmérésből.

- A Koszovóban és Okucaniban szolgáló magyar katonák egyike sem jelzett semmilyen panaszt, amely esetleg összefüggésbe lenne hozható az urántartalmú lövedékekkel - nyilatkozott a befejeződött kérdőíves felmérés eredményéről Svéd László. A Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke hozzátette, arra a kérdésre is nemmel válaszoltak a békefenntartók, kerültek-e kapcsolatba ilyen lövedékek maradványaival. A vizelet- és vérmintán alapuló, a veteránokra is kiterjedő egészségügyi vizsgálatokat a jövő héten kezdi meg a honvédség.

Eddig négy olyan magyar katona halt meg betegségben, aki kinn szolgált a Balkánon. A sajtóban nyilvánosságra került három eset után a negyediket már az egészségügyi csoportfőnök hozta nyilvánosságra, elmondása szerint azért, hogy azt se lehessen összefüggésbe hozni az uránlövedékekkel. A tábornok közölte: a tiszt Okucaniban szolgált, fél évvel hazatérése után kismedence-gyulladást kapott, majd trombózist, és tüdőembóliában hunyt el. Svéd László fenntartja: a négy esetnek nincs köze a Balkán-szindrómához.

A Magyar Hírlapban kapott először nyilvánosságot Körmendi István főtörzsőrmester halála. A magyar tiszthelyettes kétszer járt Boszniában, de második kiküldetéséről két hónap elteltével már betegen tért haza 1999 augusztusában.

Pécsett és Szolnokon is kivizsgálták, de végül a budapesti honvédkórházban állapították meg, hogy leukémiás. Szeptember 8-án átszállították a Haematológiai Intézetbe, de ott már nem tudtak segíteni rajta. A honvédség legutóbb elismerte, hogy diagnózisai között a leukémia is szerepelt, de a halál okát egy fertőzésben látja, és kizártnak tartja, hogy összefüggésben lenne az urántartalmú lövedékekkel. A katona özvegye többmilliós kártérítést követel.

A Koszovóban szolgálatot teljesítő Cs. Z. tavaly december 8-án a szkopjei kórházban halt meg. Előzőleg egyszerűbb panaszokkal jelentkezett, de egy-két óra múlva már kezelhetetlen volt. Halálának oka máig tisztázatlan, a sajtójelentések agyérgörcsről szóltak. Információink szerint a család sem kapott részletes tájékoztatást a halálról, de egyes értesülések arról számoltak be, hogy a katona testépítő volt, és halála ezzel lehet összefüggésben.

Princz László főtörzsőrmester végbélrákban hunyt el 1999 júliusában, szinte napra pontosan két évvel az után, hogy hazatért Okucaniból. Özvegye lapunknak elmondta: biztos benne, hogy a férje a kinti szolgálat közben betegedett meg, ezt azonban nehéz bizonyítani. A szűrővizsgálatok szerint egészségesen csatlakozott a kontingenshez. Princz Lászlóné egyelőre nem döntötte el, hogy Körmendi Istvánnéhoz hasonlóan pert indít-e a honvédség ellen.

A magyar gyakorlótereket rendszeresen veszik igénybe éleslövészetekre külföldi katonák. A Honvédelmi Minisztériumból kapott tájékoztatás szerint szerződések szabályozzák, hogy milyen lőszereket használhatnak a bérlők. Ezek között nem szerepel az urántartalmú típus.

Sem a brit, sem a holland hadsereg nem lőtt magyarországi gyakorlótereken szegényített urániummal bevont lövedékekkel. A holland védelmi minisztérium szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta, a királyi védelmi erőknél egyáltalán nincs rendszeresítve urántartalmú fegyver. A brit védelmi minisztériumban utaltak rá: bár éles helyzetekben használják a nagy hatékonyságú lövedékeket, hadgyakorlatokon ezeket nem vetik be, így Magyarországon sem lőttek velük.

- A paksi atomerőműben ma sincs szegényített uránium, de a magyarországi uránbányászat idején sem fordult elő itt ez a melléktermék - mondta el lapunknak Kováts Balázs kommunikációs vezető. Korában a magyar uránércet a Szovjetunió dúsítóiban dolgozták fel, így a 235-ös, hasadóképes uránban szegény melléktermék is ott keletkezett - mondta a szóvivő.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001.01.11.)