Első fokon kimondták a bűnösséget a tatai sortűzperben <br/>

Korbely János bűnössége a tatai sortűzperben minden kétséget kizáróan megállapítható - jelentette ki a bíróság. Büntetése hároméves szabadságvesztés, ez alól azonban mentesül. A katonai ügyész lényeges súlyosbításért fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében csütörtökön kihirdetett, elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint Korbely János nyugalmazott alezredes bűnös több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított
háborús bűntett miatt. Az 1990-es közkegyelmi rendelkezések folytán azonban a kiszabott hároméves szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül.

Az ítélet indoklása szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy 1956. október 26-án a tatai járási rendőrkapitányság udvarán Korbely János tűzparancsot adott az általa vezetett tiszti különítménynek, és ő maga is lőtt az ellenállást nem tanúsító, egy kivétellel fegyvertelen civilekre. Ugyanakkor a bíróság a büntetés kiszabása kapcsán kifejtette: a vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető, mivel számos körülmény korlátozta abban, hogy felfogja cselekménye társadalmi veszélyességét. Cselekménye előtt nem sokkal elvesztette több bajtársát, ellentmondó felsőbb utasításokat kapott, és egy rendkívül kiélezett, számára ismeretlen történelmi szituációba került.

A katonai ügyész a szerinte túlzottan enyhe büntetés lényeges súlyosításáért fellebbezett, míg a védelem bizonyíték hiányában történő felmentésért, így a per a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.

A csütörtökön kihirdetett ítélet tényállása szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15 géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett
tiszt élén ment a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez. A felkelők az épületet korábban elfoglalták, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Korbely János azzal a paranccsal ment a helyszínre, hogy ott tájékozódjon és szükség szerint intézkedjen. Azonban mire az általa vezetett különítmény odaért, már csak néhány civil volt a kapitányság belső udvarán.

Mikor az egyik civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely János tüzet vezényelt, és maga is elkezdett lőni. Legalább 8 lövés dördült el a kapitányság udvarán. Két személy meghalt, ketten pedig megsebesültek, közülük az egyik egy tiszt volt, akit saját társai találtak el - hangzott el az ítélethirdetés során.

Két civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, ám az épülettől néhány méterre utolérték őket. Egyiküket legalább 36 golyó találta el, és így meghalt, társa pedig súlyosan megsebesült. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint mindezek a cselekmények a genfi egyezményekbe ütköző, soha el nem évülő háborús bűntetteket valósítottak meg.

(MTI)