Százéves az MLSZ

Pénteken ünnepli megalakulásának századik évfordulóját a Magyar Labdarúgó Szövetség. Összeállításunkban válogatott- és klubsikerekről, elnökökről és szövetségi kapitányokról, hazai és nemzetközi események érdekességeiről emlékezünk meg a legnépszerűbb sportág szövetségének centenáriumán.

A sportágat Magyarországon a múlt század végén Ray Ferenc és Stobbe Ferenc ismertette meg a BTC tornászaival. Az első hivatalos összecsapást 1897. május 9-én rendezték meg úgy, hogy a tornászokat két csapatba - kék-fehérek és piros-fehérek - osztották. A mérkőzésen a kék-fehérek nyertek 5-0-ra.

A BTC példája nyomán egymás után alakultak meg a futballcsapatok: Óbudai Torna Egyesület, III. ker Torna és Vívó Club, Műegyetem, Magyar Athletikai Club, Ferencvárosi Torna Club, Törekvés Sport Egyesület, Újpesti Torna Egylet, Postások Sport Egyesülete, "33" Futball Club...

Az egyesületek között rengeteg vita támadt, mert a játékosok kedvükre váltogatták a csapatokat. Szükség volt egy irányító, ellenőrző - esetenként fegyelmező - szervezetre. Az FTC kezdeményezésére 1900. december 22-én a Ferencvárosi Polgári Körben rendezett értekezleten született döntés a szövetség megalakításáról, amelyre 1901. január 19-én került sor. Az alakuló közgyűlésen tizenhárom egyesület és a Millenáris-pályát kezelő Budapesti Versenypálya Bizottság képviseltette magát. Az MLSZ első elnöke Jász Géza lett, akinek vezetésével bő két héttel később (február 4-én) kiírták az első bajnokságot. A szövetség százéves történetében őrgróf, báró, üzletember, politikus, újságíró, ügyvéd és hivatásos sportvezető ült az elnöki székben.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökei 1901. január 19-től: 1901: Jász Géza, 1902: Rákosi Viktor, 1903-1906: Banovits Kajetán, 1907-1915: Kárpáti Béla, 1916: Őrgróf Pallavicini György, 1917-1919: Füzesséry Zoltán, 1919-1922: Oprée Dezső, 1922-1923: Friedrich István, 1923-1926: Shvoy Kálmán, 1926-1930: Dréhr Imre, 1930-1932: Báró Kray István, 1932-1939: Usetty Béla, 1939-1944: Gidófalvy Pál, 1944-1947: Becskő József, 1947-1950: Ries István, 1950-1963: Barcs Sándor, 1964-1970: Hegyi Gyula, 1970-1974: Terpitkó András, 1974-1978: Kutas István, 1978-1986: Szepesi György, 1986-1988: Somogyi Jenő, 1988-1989: Tisza László, Vadászi Tibor, Varga Miklós, 1989-1994: Laczkó Mihály, 1994-1996: Benkő László, 1996-1997: Laczkó Mihály, 1998-1999: Kovács Attila, 1999-: Bozóky Imre.

Negyvenegy szövetségi kapitánya volt a magyar labdarúgó-válogatottnak. Akadnak olyanok, akik többször is betöltötték ezt a posztot: ebből a szempontból Minder Frigyes a listavezető, aki 1908 és 1930 között összesen négyszer irányította a nemzeti együttest. Az első válogatott találkozóra 1902. október 12-én Bécsben került sor. A magyarok 5-0-ra kikaptak Ausztriától, a szövetségi kapitány Gillemot Ferenc, egykori atlétabajnok, híres kerékpáros, egyben evezős volt.

Két szakvezető rendelkezik százszázalékos mérleggel: Fehéry Ákos, az Angol-Magyar Bank Rt. munkatársa két találkozón (mindkétszer Ausztria volt az ellenfél Budapesten: 1918. április 14-én 2-0, 1919. április 6-án 2-1), Holits Ödön középiskolai tanár 1924. június 4-én (Le Havre-ban 1-0 Franciaország ellen) egy összecsapáson dirigálta a magyar együttest. A legrosszabb mérleget Tibor Lajos tudhatja magáénak: 1920-ban két mérkőzésen állt a csapat élén, és mindkétszer kikaptak a magyarok (október 24-én Berlinben 0-1 Németország, november 7-én 1-2 Budapesten Ausztria ellen).

A legtöbbször Baróti Lajos ült a válogatott kispadján: első kapitánykodása idején 80-szor, második "nekifutásra" 37-szer. A kapitányok (a táblázatban az első és utolsó mérkőzésüknek az időpontja szerepel): 1902.10.12.-1904.06.02.: Gillemot Ferenc, 1904.10.09.-1906.04.01.: Stobbe Ferenc, 1906.10.07.-1906.11.04.: Hajós Alfréd, 1907.04.07.-1908.06.10.: Stobbe Ferenc, 1908.11.01.-1911.01.08.: Minder Frigyes, 1911.05.07.-1914.10.04.: Herczog Ede, 1914.11.08.-1917.11.04.: Minder Frigyes, 1918.04.14.-1919.04.06.: Fehéry Ákos, 1919.10.05.-1919.11.09.: Minder Frigyes, 1920.05.02.: Harsády József, 1920.10.24.-1920.11.07.: Tibor Lajos, 1921.04.24.-1924.05.29.: Kiss Gyula, 1924.06.04.: Holits Ödön, 1924.08.31.-1926.02.14.: Máriássy Lajos, 1926.05.02.-1928.10.07.: Kiss Gyula, 1928.11.01.-1929.10.06.: Földessy János, 1930.04.13.-1930.05.11.: Pataki Mihály, 1930.06.01.-1930.09.28.: Minder Frigyes, 1930.10.26.-1932.10.30.: Máriássy Lajos, 1932.11.27.-1934.05.31.: Nádas Ödön, 1934.10.07.-1939.06.08.: Dietz Károly, 1939.08.27.-1941.03.23.: Ginzery Dénes, 1941.04.06.: Fábián József, 1941.11.16.: Ginzery Dénes, 1942.05.03.-1942.06.14.: Fábián József, 1942.11.01.-1943.11.07.: Vághy Kálmán, 1945.08.19.-1948.11.07.: Gallowich Tibor, 1949.04.10.-1956.06.09.: Sebes Gusztáv, 1956.07.15.-1957.06.23.: Bukovi Márton, 1957.12.22.-1966.07.23.: Baróti Lajos, 1966.09.07.-1967.10.29.: Illovszky Rudolf, 1968.05.04.-1969.12.03.: Sós Károly, 1970.04.12.-1971.05.19.: Hoffer József, 1971.07.22.-1974.05.29.: Illovszky Rudolf, 1974.09.28.: Bozsik József, 1974.10.30.-1975.04.16.: Moór Ede, 1975.04.22.: Szőcs János, 1975.05.07.-1978.06.10.: Baróti Lajos, 1978.09.20.-1979.05.19.: Kovács Ferenc, 1979.09.12.-1980.04.30.: Lakat Károly, 1980.05.31.-1983.06.01.: Mészöly Kálmán, 1983.09.07.-1986.06.09.: Mezey György, 1986.09.09.-1986.11.12.: Komora Imre, 1987.02.09.-1987.07.28.: Verebes József, 1987.09.09.-1987.12.02.: Garami József, 1988.03.26.-1988.05.17.: Bálint László, 1988.08.31.-1988.12.11.: Mezey György, 1989.03.08.-1989.11.15.: Bicskei Bertalan, 1990.03.20.-1991.09.25.: Mészöly Kálmán, 1991.10.09.-1991.12.08.: Glázer Róbert, 1992.03.25.-1993.03.31.: Jenei Imre 1993.04.15.-1993.06.16.: Puskás Ferenc, 1993.09.08.-1994.06.08.: Verebes József, 1994.09.07.-1995.11.11.: Mészöly Kálmán, 1996.04.10.-1997.11.15.: Csank János, 1998.03.25.-: Bicskei Bertalan.

A magyar labdarúgás bővelkedett sikerekben, annak ellenére, hogy az utóbbi tizenöt évben elmaradtak a kiugró eredmények: a válogatott 1986-ban szerepelt utoljára világbajnokságon, a Videoton 1985-ben az UEFA Kupa döntőjéig jutott - azóta nem sok okuk volt az örömre a szurkolóknak. A kimagasló sikereik és azok névsora, akik az emlékezetes eredményeket elérték:

Válogatott:

világbajnokságok

1938., Franciaország, ezüstérem
Balogh István, Bíró Sándor, Háda József, Kohut Vilmos, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sas Ferenc, Sárosi György, Szabó Antal, Szalay Antal, Szűcs György, Titkos Pál, Toldi Géza, Turay József, Vincze Jenő, Zsengellér Gyula

1954., Svájc, ezüstérem
Bozsik József, Budai László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Szojka Ferenc, Tóth
József, Tóth Mihály, Zakariás József

olimpiák

1952., Helsinki, aranyérem
Bozsik József, Budai II László, Buzánszky Jenő, Csordás Lajos, Czibor Zoltán, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács I Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

1960., Róma, bronzérem
Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Dudás Zoltán, Dunai I János, Faragó Lajos, Göröcs János, Kovács III Ferenc, Novák Dezső, Orosz Pál, Pál Tibor, Rákosi Gyula, Sátori Imre, Solymosi Ernő, Török Gábor, Várhidi Pál, Vilezsál Oszkár

1964., Tokió, aranyérem
Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc, Novák Dezső, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán

1968., Mexikóváros, aranyérem

Básti István, Dunai II Antal, Dunai Lajos, Fatér Károly, Fazekas László, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szalai Miklós, Szarka Zoltán, Szűcs Lajos

1972., München, ezüstérem
Bálint László, Branikovits László, Dunai Antal, Dunai III Ede, Géczi István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kovács József, Kozma Mihály, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Rothermel Ádám, Szűcs Lajos, Tóth Kálmán, Várady Béla, Vépi Péter, Vidáts Csaba

Nemzetek Európa Kupája

1964., Spanyolország, 3. hely
Albert Flórián, Bene Ferenc, Farkas János, Fenyvesi Máté, Ihász Kálmán, Komora Imre, Mátrai Sándor, Mészöly Kálmán, Nagy István, Novák Dezső, Sárosi László, Sipos Ferenc, Solymosi Ernő, Szentmihályi Antal, Tichy Lajos, Varga Zoltán

Európa-bajnokság

1972., Belgium, 4. hely
Albert Flórián, Bálint László, Bene Ferenc, Dunai II Antal, Fábián Tibor, Géczi István, Juhász István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kozma Mihály, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Szőke István, Szűcs Lajos, Zámbó Sándor

Klubcsapatok, Európai kupadöntősök

1965., VVK, aranyérmes az FTC
Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Fenyvesi II József, Fenyvesi Máté, Friedmanszky Zoltán, Géczi István, Havasi Sándor, Horváth László, Juhász István, Karába János, Kökény József, Mátrai Sándor, Novák Dezső, Orosz Pál, Perecsi Tibor, Rákosi Gyula, Rátkai László, Varga Zoltán, Vilezsál Oszkár

1964., KEK, ezüstérmes az MTK
Bánkúti László, Bodor László, Danszky József, Dinnyés Illés, Halápi István, Jenei István, Keszei György, Kovács III Ferenc, Kovalik Ferenc, Kuti István, Laczkó Mihály, Nagy István, Sándor Károly, Szimcsák I István, Takács László, Török József, Vasas Mihály

1968., VVK, ezüstérmes az FTC
Albert Flórián, Bálint László, Branikovits László, Fenyvesi Máté, Géczi István, Havasi Sándor, Horváth László, Juhász István, Karába János, Katona Sándor, Mátrai Sándor, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Rákosi Gyula, Szőke István, Szűcs Lajos, Takács Béla, Varga Zoltán

1969., VVK, ezüstérmes az Újpesti Dózsa
Bánkúti István, Bene Ferenc, Borbély László, Dunai III Ede, Dunai II Antal, Fazekas László, Göröcs János, Horváth József, Juhász Péter, Káposzta Benő, Kuharszki Béla, Nagy László, Noskó Ernő, Nyirő Sándor, Solymosi Ernő, Szentmihályi Antal, Zámbó Sándor

1975., KEK, ezüstérmes az FTC
Bálint László, Branikovits László, Ebedli Zoltán, Eipel Ferenc, Géczi István, Juhász István, Kelemen Gusztáv, Magyar István, Martos Győző, Máté János, Megyesi István, Mucha József, Nyilasi Tibor, Onhausz Tibor, Pataki Miklós, Pusztai László, Rab Tibor, Szabó Ferenc, Takács László

1985., UEFA Kupa, ezüstérmes a Videoton
Borsányi István, Burcsa Győző, Csongrádi Ferenc, Csuhay József, Disztl László, Disztl Péter, Faddi Máté, Gömöri Ottó, Gyenti László, Horváth Gábor, Koszta János, Májer Lajos, Novath György, Palkovics István, Szabó József, Vadász Imre, Vaszil Gyula, Végh Tibor, Wittman Géza

A France Football, Európa egyik legtekintélyesebb szaklapja 1956 óta ítéli oda a legjobb európai játékosnak az Aranylabdát. A magyar futballisták közül egyedül Albert Flórián, a Ferencváros legendás csatára részesült ebben az elismerésben. A "Császárt" 1967-ben választották a kontinens legjobbjának. A legeredményesebb góllövőnek járó Aranycipőt 1968-tól vehette át az európai élvonalbeli bajnokságok legjobbja. Magyar játékos egyszer sem tudta elnyerni, a második, illetve a harmadik helyet azonban összesen hatszor sikerült megszerezni. Mivel többször is "furcsa" körülmények között ért véget a versengés, 1991-ben hirdettek utoljára győztest. Nyilasi Tibor, a ferencvárosiak klasszisa 1981-ben úgy lett második, hogy harminc góllal állt a lista élén, amikor a bolgár Szlavkov az utolsó fordulóban négyszer talált be a kapuba, és megelőzte őt.

A magyar ezüst-, illetve bronzcipősök: 1967/68: ezüstcipős: Dunai II Antal (Újpesti Dózsa) 36 gól, 1968/69: bronzcipős: Dunai II Antal (Újpesti Dózsa) 31, 1976/77: ezüstcipős: Várady Béla (Vasas) 36, 1978/79: ezüstcipős: Fekete László (Újpesti Dózsa) 31, 1979/80: ezüstcipős: Fazekas László (Újpesti Dózsa) 36, 1980/81: ezüstcipős: Nyilasi Tibor (FTC) 30.

Az eddig véget ért 98 élvonalbeli bajnokságban a Ferencváros végzett a legtöbbször az élen (26), megelőzve az MTK-t (21), az Újpestet (20) és a Kispestet (13). A vidéki klubok közül a Győr (3) a legeredményesebb, igaz, első sikerét 1963-ban fél (őszi) idény során érte el. Ennek az volt az oka, hogy 1964-ben áttértek a tavaszi-őszi lebonyolításra, amit 1970-ben váltott fel ismét az őszi-tavaszi rendszer.

Megszakítás nélkül az MTK volt a legsikeresebb: a kék-fehérek az 1913/14-es és az 1924/25-ös idény között folyamatosan a legjobbnak bizonyultak. (A világháború miatt 1914/15-ben és 1915/16-ban a bajnokság elmaradt.)

A legtöbb gólt egy bajnokságon belül Deák "Bamba" Ferenc szerezte (59) az 1948/49-es idényben. Az élvonal legeredményesebb játékosa Szusza Ferenc (ÚTE) volt 393 góllal, megelőzve a 387 találattal rendelkező Zsengellér Gyulát (Salgótarján, ÚTE).

A legtöbb bajnoki mérkőzésen (501) a tatabányai Szabó György lépett pályára, őt követi a rangsorban Szusza Ferenc (463) és holtversenyben 456-456 találkozóval Gass István (Diósgyőr, Vasas, ZTE) és Tóth József (Pécs, ÚTE, MTK).

Az első Magyar Kupa-döntőt 1910-ben rendezték: az MTK 3-1-re győzte le a BTC-t. A serleget a legtöbbször (17) az FTC nyerte el, a második legsikeresebb csapat, az MTK 10-szer bizonyult a legjobbnak.

A sorozat történetében egyszer dőlt el mérkőzés nélkül a győzelem sorsa: az 1912-es fináléban az FTC nem állt ki az MTK ellen. Egy alkalommal rendeztek körmérkőzéses tornát az első helyért: a legjobb négy csapat vetélkedésében 1977-ben a DVTK bizonyult a legjobbnak.

(MTI)

Ajánló: