Szigorítanák a korrupcióért kiszabható büntetést<br/>

A megvesztegetett tisztviselő kapjon szigorúbb büntetést, mint egy gyilkos. Ez a szándék derül ki azon jogszabálytervezetekből, amelyeket nemrégiben tárcaközi egyeztetésre bocsátottak a törvény-előkészítők. A kormány egy újabb korrupcióellenes testület felállítását szorgalmazza, s a nemzeti alaptantervbe is be kívánják építeni a vesztegetés elleni programok oktatását.

Tovább szigorítaná a kormány a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeit, valamint szorgalmazza a Büntető törvénykönyv (Btk.) új paragrafusokkal való kiegészítését. A kabinet egy dokumentumcsomagot bocsátott tárcaközi egyeztetésre, amely egyrészt elemzi a korrupció természetét, másrészt a jogszabály-módosítások bevezetésének szükségességét részletezi.

A Népszava birtokába került tervezet szerint - az általános jogi környezet figyelembevételével - indokolt felülvizsgálni az összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a pártok gazdálkodásáról szóló törvényt és kormányrendeletet.

Fokozottabb nemzetbiztonsági és vagyonellenőrzést vezetnének be a korrupció veszélyének leginkább kitett személyek esetében. Szűkítenék az üzleti titokként kezelt adatok körét, összhangba hozva a közérdekű adatok nyilvánosságának követelményeivel.

Várhatóan módosítják a közbeszerzési törvényt - az európai jogharmonizációs program keretében -, emelve a megsértéséért kiszabható bírság alsó határát.

Új elem az elképzelések sorában, hogy a korrupciót felderítő bűnüldöző hatóságok részesülhetnének az általuk lefoglalt javakból - az eljárás jogerős befejezését követően. Arra is lehetőséget kívánnak teremteni, hogy az elkobzott dolgokból - vagy ellenértékükből - kaphassanak a korrupció ellen küzdő civil szervezetek is.

Rendkívül aggályosnak tartja az elképzelést dr. Szőgyényi József, az ismert büntetőjogász. Véleménye szerint az támogatható ötlet, hogy az államhoz befolyt összegből a civil szervezetek részesülhetnek. A hatóságoknak való juttatás azonban nem volna szerencsés.

Az anyagi érdekeltségben folytatott eljárások ugyanis a korrupció melegágyává tehetik a bűnüldözést. A hatóság ne azért foglaljon le nagy összegeket, mert kaphatnak belőle. Ugyanakkor félő, hogy a kisebb értékű, jóllehet fontos ügyeket éppen emiatt "elhanyagolják". A rendőrséget, ügyészséget meg kell fizetni, s függetlenné tenni bevételeiktől.

Fontos elem a mentelmi joggal kapcsolatos szabályozás megváltoztatása. Az immunitás ideje alatt elkövetett bűncselekmény elévülésébe a jövőben nem számítana bele az az idő, ameddig a mentelmi jog védte a gyanúsítottat. A korrupciós bűncselekményekkel szerzett, eltitkolt vagyont jogellenes gazdagodás címén elkoboznák, az elkövetőket foglalkozásuktól véglegesen eltiltanák.

Jelentősen szigorítaná a kormány a korrupcióért járó büntetési tételeket. A vesztegetéssel vádolt tisztviselő például akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatna, s ez súlyosabb, mint amennyit ma - adott esetben - emberölésért szabnak ki a bíróságok.

Jogi szakértők ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a Btk. belső arányosságainak fenntartására, elkerülendő az úgynevezett "Kína-szindrómát". Ez a szakzsargonban a gazdasági bűncselekményeket a legsúlyosabb élet elleniekkel azonos súlyúként kezelő törvényeket jelenti.

A közélet tisztaságának megőrzésével kapcsolatos feladatokból jutna az oktatási tárcának is. A javaslat a Nemzeti Alaptanterv részévé tenné a "korrupció kockázatának felismerését, elkerülését szolgáló" alapvető ismeretek tanítását. A közoktatás megfelelő szintjeihez igazított programok kidolgozásáért az oktatási miniszter lesz felelős.

A Belügyminisztériumnak is fontos szerepet szán a kormányzat. A tárcának meg kell teremtenie annak feltételeit, hogy a polgárok az illetékesekkel internetes kapcsolatba léphessenek. Így a korrupció elleni küzdelemben segíteni kívánó magánszemélyek a világhálón keresztül bejelentést tehetnek, illetve konzultációt folytathatnak a hatósággal.

Sajátos elképzelésnek tűnik a tömegtájékoztatásnak szánt feladat. E szerint a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán hozott ügydöntő bírósági ítéleteknek széles körben megismerhetővé kell válniuk. Az ítélet összefoglalását, a jogerőre emelkedést követően - a személyiségi jogok figyelembevételével - a Magyar Közlönyben tennék közzé, bemutatva a jogi minősítés és a büntetés indokolásának leglényegesebb körülményeit. A közlésről az érintett bíróságnak kellene gondoskodnia.

A kormány a korrupcióellenes stratégia érvényesülése érdekében, a közvélemény-kutatások és más tudományos eredmények figyelemmel kísérésére, döntéselőkészítésre Korrupcióellenes Testület felállítását szorgalmazza. Ebben a nemzetközi szervezetek, a hazai közélet, valamint a gazdasági élet köztiszteletben álló tagjai kapnának helyet. A kormányzati szervek képviselői a testület munkájának segítésében vennének részt.

A tervezetek várhatóan néhány héten belül - a módosító javaslatokkal, észrevételekkel együtt - visszakerülnek a kormány elé, ahol döntenek a jogalkotási rendbe való beillesztésükről.

(Népszava)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. április 7.)