Az orvosok állnak a korrupciós lista élén<br/>

A közvélemény szerint az állami alkalmazottak közül a kórházi orvosok tesznek el leggyakrabban csúszópénzt, őket a közlekedési rendőrök, a pénzügyőrök és a minisztériumi tisztviselők követik. Ez derül ki egy, az ENSZ felkérésére 2000-ben készített kutatás eredményéből. A törvényjavaslatok parlamenti módosításai a korrupció melegágya.

Hazánk az átlagnál korruptabb államnak minősül. Európai összehasonlításban ugyanis Magyarország korrupciós indexe a százpontos listán 74, s ez az értékelés szerint "közepesnél magasabb bűnözési mutató". A "nagyon magas" kategória 76 pontnál kezdődik. Érdemes megemlíteni, hogy Dánia 4 pontos, Ausztria 52, Románia 67, Grúzia és Kirgizisztán pedig - utolsóként - 98-98 pontos.

Az ENSZ megbízásából - egy nemzetközi felmérés keretében - a Magyar Gallup Intézet átfogó vizsgálatsorozatot folytatott 2000- ben. A kutatás tanúsága szerint Magyarországon a lakosság a közintézmények alkalmazottai közül a kórházakban dolgozókról gondolja leginkább, hogy pénzt kell adnia a megfelelő elbánásért. Az orvosokról 77, az ápolónőkről 69 százalék vélekedik így.

Az egészségügyi dolgozókat a közlekedési rendőrök követik a korrupciós sorrendben (39 százalék), majd a pénzügyőrök (28 százalék). A minisztériumi tisztviselők, a piacfelügyelők és a rendőrtisztek minden ötödik ember szerint megvesztegethetők. A bíróságokat, az önkormányzatok műszaki osztályait, az adóhivatalt, a közjegyzőket a megkérdezettek 13 százaléka tartja korruptnak.

A közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a vizsgálat során nyilatkozó bírák, ügyészek, polgármesterek, újságírók, vállalkozók és multinacionális cégek vezetői a korrupció melegágyának tekintik, hogy a kormány által benyújtott törvénytervezetek a szilárd koncepció és az erős törvényalkotói akarat hiányában áldozatul esnek a lobbiérdekeknek. Túl sok kivétel, speciális eljárás, kiskapu épül így be a jogszabály végső szövegébe, ami a törvényt "hajlékonnyá", mindenféle célhoz idomíthatóvá teszi.

Bár a bírák megvesztegethetőségére semmi bizonyíték nincs, sokan közülük képtelenek ellenállni a politikusok felől érkező "lágy nyomásnak" - derül ki a dokumentumból. Feltételezhető, egyes ügyek késleltetése, a végtelenségig tartó elnapolása mögött az a szándék áll, hogy a bírák így próbálják megőrizni függetlenségüket és tisztességüket.

A kutatás szerint 1999-ben a budapestiek 9 százaléka került korrupciós helyzetbe, s ez mintegy kétszázezer embert jelent.

A vizsgálat során nyilatkozó üzletemberek szerint a külföldi és multinacionális cégek jelentősen felverték a korrupciós árakat, így az üzletnek még e törvénytelen területén is tisztességtelen előnyt élveznek a magyar versenytársakkal szemben.

Az ENSZ tavaly ajánlásokat tett az igazságszolgáltatás átláthatósága érdekében. Ebben - többek között - szorgalmazzák a bírósági tisztviselők, valamint nemcsak közvetlen, hanem közeli (!) családtagjaik nyilvános vagyonnyilatkozatát. A javaslatban megfogalmazták: "az igazságszolgáltatásban lévő korrupció ellen nemzeti akciótervet kell elfogadni". Ajánlják egy vizsgáló hatóság felállítását, amely rendszeresen látogatja a bírósági körzeteket és jelentést tesz olyan eljárásokról, melyek kétségessé teszik a bírói feddhetetlenséget. Jelzi továbbá a korrupciógyanús eseteket.

A korrupció felderített, illetve titokban maradt eseteinek arányát jól példázza, hogy a megszólaló 520 vállalatvezető közül 166 számolt be arról, hogy megpróbálták megvesztegetni, illetve csúszópénz fizetésére bírni. A 166 esetből háromról tud a rendőrség.

(Népszava)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. május 31.)