A Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, Kis Zoltán elmondta, hogy a Magyar Hírlap - ahogy azt a Népszava is állítja magáról - utánajárt volna annak, hogy a hangszalag hiteles-e, és annak, hogy a magánbeszélgetés közlésével sértenek-e személyiségi jogokat. A hosszú nyomozás után - ha sikerül meggyőződni az információk hitelességéről - a Magyar Hírlap szintén nyilvánosságra hozta volna a cikket.
A Népszabadság hírrovatának vezetője a Népszava cikkéből a megfelelő feldolgozást hiányolja. Mucsányi Marianna szerint a Népszabadság is közölte volna az információt, de inkább a tényekkel és kevésbé a szubjektív beszámolókkal foglalkozott volna.
Pallagi Ferenc, a Blikk főszerkesztője arra a kérdésre, hogy lehozták volna-e a cikket, azt válaszolta, hogy meggyőződtek volna a bizonyítékokról, de minden fenntartás nélkül lehozták volna, mivel - Pallagi szerint - ez a sajtó feladata.
A Mai Nap belpolitikai rovatvezetője, Köves László, és a Napi Gazdaság felelős szerkesztője, Tóth Levente is a szokásosnál nagyobb óvatossággal járt volna utána az információk hitelességének, de alapvetően egyetértenek a cikk közlésével.
A Magyar Nemzet belpolitikai rovatvezetője, Szerető Szabolcs szintén arról beszélt, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálni a kazetta tartalmát, ezenkívül a Magyar Nemzet - már az első cikk közlése előtt - megkérdezte volna az érintetteket is, és ezután hozták volna nyilvánosságra.
A HVG főszerkesztő-helyettese, Horváth Zoltán a Népszavában megjelent cikkel kapcsolatban elmondta: a HVG megpróbálta volna feltárni az érintettek üzleti érdekeit, jobban megvizsgálták volna az ügy hátterét. Horváth szerint fontos volt ennek a cikknek az időzítése is, ha a HVG-hez jut el a kazetta, és ők jártak volna utána az ügynek, akkor a nyomozás után azonnal közölték volna.
H. Bíró Lászlónak, a szóban forgó cikket publikáló Népszava főszerkesztőjének január 31-én, 13 órától tehetek fel kérdéseket az [origo] olvasói a Vendégszobában.
[origo]
Ajánló: