Eltérő adatok a pártok népszerűségéről<br/>

Két közvélemény-kutató intézet eredményei egyelőre nem támasztják alá a Tárki és a Századvég Politikai Elemzések Központjában készült januári felmérés adatait. A Medián és a Szonda Ipsos szerint ugyanis a Fidesz támogatottsága nem nőtt annyival, az MSZP népszerűsége pedig nem lett kisebb annyival, mint ahogy a Tárkinál mérték. A Tárki vezérigazgatója szerint a bizonytalanok és a válaszmegtagadók nagy aránya jelentősen növeli a pártpreferenciákra vonatkozó adatok hibahatárát. Így vélhetően ez okozta a meglepő eredményt.

A Tárki januári jelentése szerint a Fidesz-MPP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 8 ponttal növekedett. Ugyanebben a körben az MSZP népszerűsége 10 ponttal csökkent, míg az FKGP támogatottsága a decemberi adatfelvételhez képest 2 ponttal emelkedett.

A meglepő eredményeket más közvélemény-kutatók adatai nem támasztják alá. A Medián szerint a pártoknak a közvélemény-kutatásból kirajzolódó rangsora változatlanul a legnagyobb ellenzéki párt határozott előnyét mutatja, s eszerint mintegy kétszer annyian gondolják a következő választások esélyesének az MSZP-t, mint ahányan a Fideszt. A Tárkinál viszont hat ponttal csökkent a szocialista győzelmet várók aránya, a Fidesz győzelmére tippelőké pedig öt ponttal nőtt, ami azt jelenti, hogy a decemberi 32 pontos MSZP-előny januárban 21 pontra módosult.

Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója úgy vélte: a két cég felmérése egyaránt közeledést mutat a Fidesz és az MSZP támogatottságában. Szerinte az eltérés a mintavétel hibájából is származhat, ugyanis a mintából becsült adatok általában 2-3 százalékkal, de ritkán még ennél nagyobb arányban is eltérhetnek a valóságostól. Hozzátette: bár a Tárki dolgozik a legnagyobb mintavétellel a hazai közvélemény-kutatók közül - 1500 embert kérdeznek a szokásos 1000-1200 helyett -, a bizonytalanok, illetve a válaszmegtagadók rekord mértékű együttes aránya miatt valójában csupán 750 ember véleményét tükrözi a felmérés.

Januárban a Szonda Ipsos eredményei a megszokottnál pár nappal később készültek el, amit képviselőjük, Závecz Tibor azzal magyaráz, hogy e hónapban késeltett adatfelvétellel dolgoztak. A teljes adatsort a cég holnap publikálja, de információink szerint a Szonda adatai sem támasztják alá a Tárki eredményeit. E szerint ugyanis a Fidesz és az MSZP támogatottsága ugyan közeledett egymáshoz, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt a Tárki felmérése mutatja. Úgy tudjuk, a Szonda Ipsos szerint még mindig legalább 10 százalékpontos különbség van a két nagy párt között, s a Fidesz népszerűségének növekedése az FKGP-től elpártolók köréből származik. Tóth István György szerint általában nem közvetlenül az egyik párttól a másikhoz vándorolnak a szavazók, hanem a bizonytalanokon keresztül, ezért a Fidesz megnövekedett támogatottságának hátterében nem az MSZP-ből vagy az FKGP-ből kiábrándult szavazók döntése áll.

Míg a Tárki szerint a kisgazdák támogatottsága nem túl jelentősen ugyan, de mintegy 2 pontot emelkedett a decemberben mértekhez képest, a Medián felméréséből az derül ki, az FKGP-hez két éven át hű 6-8 százalékos szavazótábor az ősszel kirobbant botránysorozatok óta stabilan 2-3 százalékosra olvadt.

A Medián szerint Torgyán József ma messze a legellenszenvesebb politikus az országban, az FKGP politikusai közül pedig éppen a kisgazdaelnök ellenlábasait - Lányi Zsoltot, Liebmann Katalint és Csúcs Lászlót - ismerik és kedvelik a legtöbben.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. január 27.)