Tagadja a vádakat a Kalasnyikov-botrány egyik főszereplője <br/>

Számára elfogadhatatlannak minősítette a Fővárosi Bíróság előtt pénteken az ellene emelt vádat Miklós Tibor, a Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) volt vezérigazgatója, aki az 1990-es évek elején nagy port felvert Kalasnyikov-botrány idején irányította az ügyben érintett céget. Miklós Tibort a Fővárosi Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.

A büntetőper pénteki első tárgyalásán elhangzott
vádirat-ismertetés szerint Miklós Tibor a Technika Külkereskedelmi Vállalat működéséhez használta fel azt a 985 ezer amerikai dollárt, amelyet a jugoszláviai Astra vállalat 1991-ben magyar partnerének fegyverekért utalt át, de azokat nem kapta meg.

A vád szerint jelentős vagyoni hátrány azzal keletkezett, hogy Miklós Tibor nem utalta vissza az Astra által igényelt összeget, amiből a következő években a cégnek jelentős kamatfizetési kötelezettsége is keletkezett.

A vádirat tartalmazza: 1990 szeptember elején a zágrábi székhelyű jugoszláv Astra Állami Fegyverkereskedelmi Vállalat kézi fegyverek és lőszerek vásárlása szándékával vette fel a kapcsolatot magyarországi partnereivel. A Magyar Honvédség illetékes csoportfőnöke október 9-én megbízta a TKV-t azzal, hogy exportbizományosi konstrukcióban 10 ezer géppisztolyt és 20 millió hozzávaló lőszert adjon el. A géppisztolyok és a lőszer kiszállítására a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának egyedi exportengedélyei alapján volt lehetőség.

A TKV 1990. október 13-án és 20-án összesen 10 ezer géppisztolyt és több mint 3 millió lőszert szállított Horvátországba, csaknem 2 millió dollár értékben. A vételárat a TKV a Honvédelmi Minisztériumnak elszámolta.

Mivel a teljesítés gyorsan és pontosan történt, a horvát fél a következő szállítmány ellenértékét, 985 ezer dollárt november 8-án a Freeburn Co. Ltd. és a Banque Paribas közbeiktatásával átutalta; az összeget a TKV számláján november 13-án jóváírták - folytatódik a vádirat.

Ugyanez év október 31-én azonban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma az egyedi exportengedélyeket visszavonta. Ennek következtében a 985 ezer dollár ellenében az árut nem lehetett átadni.

Az Astra vállalat az átutalt 985 ezer dollárt a Freeburn Co. Ltd.-n keresztül, svájci postahivatalokban feladott telefaxokon igényelte vissza 1991 márciusa és szeptembere között, három alkalommal.

A vádirat szerint Miklós Tibor vezérigazgató az összeg visszafizetését megtiltotta, az 1992. december 31-i mérlegzáráskor pedig egy Svájcból érkezett, ismeretlen eredetű hamis telefax alapján a pénzt rendkívüli bevételként lekönyvelték. Ezzel az intézkedéssel a TKV 1992. évi mérlege a több milliós veszteség helyett nyereséggel zárult.

A vádirat utal arra, hogy a TKV felszámolását 1995. október 9-én rendelték el. Freeburn Co. Ltd. magyarországi jogi képviselője bejelentette az igényét a felszámolásra kijelölt társaságnál a 985 ezer dollárra, valamint annak kamataira. Az igény jogosságát a felszámoló visszaigazolta.

A vádirat szerint a TKV-nak 1991 márciusától, a Freeburn Co. Ltd. első fizetésre felszólító levelének keltétől 1994. július 25-ig - az Állami Vagyonügynökség Rt. reorganizációs támogatásának átutalásáig - a 985 ezer dollár tőketartozást alapul véve 153 ezer dollár, azaz akkori átlagárfolyamon számolva több mint 13 millió forint kamatfizetési kötelezettsége keletkezett.

Miklós Tibor a bíróság előtt elmondta: az Astrával kapcsolatos ügylettel Szalai Péter vezérigazgató-helyettes foglalkozott. Szebeni László tanácsvezető bíró kérdésére Miklós közölte: helyettese intézkedéseire nem lehetett befolyással, mivel Szalai Péter nem a külkereskedelmi minisztérium, hanem a honvédelmi tárca állományában volt. Elmondta: mint később megtudta, Szalai pontosan 985 ezer dollárra kért egyedi exportengedélyt, de már porszívók és alkatrészeik kiszállítására, valamint egyiptomi megrendelő számára.

A volt vezérigazgató szerint Kairón keresztüli fegyvercsempészetről lett volna szó, de amikor az meghiúsult, a TKV-ban az üggyel foglalkozó vállalati körnek vissza kellett volna utalnia az Astra számára az előleget. Miklós Tibor közölte: a TKV számláján lévő 985 ezer dollár sorsát nem kísérte figyelemmel, mert az évente 1 milliárd dollár forgalmú cég vezetőjeként nagyobb értékű ügyletekkel volt elfoglalva.

A volt vezérigazgató szerint ő maga a harmadik fax érkezésekor értesült a 985 ezer dollár előző visszaigényléseiről is. Mint mondta, szokatlannak tartotta, hogy nyilvános postahivatali készülékekről küldték számukra a hivatalos faxokat, és azok aláírását sem tartotta hitelesnek. Miklós állította: akkor követett volna el bűncselekményt, ha ismeretlen kérelmezőknek utalja vissza a 985 ezer dollárt.

A tárgyaláson többször is állította: a TKV nem állt rosszul, vissza tudta volna fizetni az Astrának az előleget. Hozzátette: az összeget csak egy év múlva könyveltette a cégnél, amikor már - az akkori jogszabályok szerint - elévült a visszaigénylése.

A tárgyaláson a bíróság tanúként hallgatta meg Szarka Máriát, a TKV volt pénzügyi osztályvezetőjét, aki elmondta: a visszaigényelt tétellel megegyező összegre készített banki hitelkérelmet, mert ha vissza kellett volna fizetni a 985 ezer dollárt, arra a cégnek nem lett volna pénze.

Orbán Ferenc, a TKV egykori gazdasági vezetője közölte: számára egyértelmű volt, vissza kellene utalni a 985 ezer dollárt, ám a cég annyira rosszul állt anyagilag, hogy ezt nem tudta volna teljesíteni.
A tárgyaláson hasonlóképpen nyilatkozott a TKV három másik volt munkatársa is.

A per következő, február 7-i tárgyalásán a tanúk között meghallgatja a bíróság Bogár Lászlót, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának akkori politikai államtitkárát is.

(MTI)