A kisgazdák többsége nem követné Torgyán Józsefet<br/>

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának nyomozói megkezdték az adatgyűjtést a kazettabotrány ügyében. A Népszava információi szerint a Fidesz elnökségének ülésén szóba került a kazettabotrány, és tárgyaltak Torgyán József esetleges leváltásáról is. A tv2 Naplójában csaknem 50 ezren szavaztak, 92 százalék szerint igazak lehetnek a pártelnök és családja elleni vádak.

Blöff az a hír, hogy a Fidesz elnökségének Telkiben tartott tanácskozásán döntés született volna Torgyán József leváltásáról - hangsúlyozta Kövér László szombaton, a testület kétnapos ülését követően újságírók előtt nyilatkozva. A Fidesz elnöke aláhúzta azt is: a kisgazdapárt belső válságáról nem esett szó a tanácskozáson. - Nekünk az FKGP problémáinak megoldásában nem lehet szerepünk - fogalmazott a politikus, hozzátéve ugyanakkor, hogy a kisgazdák gondjai a koalíció problémáit is jelentik. Az FKGP-ről a választási együttműködés tekintetében nem esett szó, mivel a kisgazdák pillanatnyi belső válsága ezt nem teszi lehetővé - szögezte le a Fidesz elnöke.

Kérdésre válaszolva Kövér elmondta: a Fidesz frakcióvezetője a közeljövőben felveszi a kapcsolatot a kisgazdapártból kivált immár független képviselőkkel, hogy egy formalizált megállapodást kössön velük, amelyben rögzítik, milyen támogatást tudnak adni egymásnak.

A lap információi szerint a cáfolatok ellenére a Fidesz vezetői a szombati elnökségi ülésen tárgyaltak Torgyán József kormányból való távozásáról. A Népszava úgy tudja, végigvették a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter leváltásának lehetséges forgatókönyveit és következményeit. Információk szerint a Fidesz vezetői azzal számolnak, hogy ha a miniszterelnök kezdeményezné Torgyán felmentését, akkor a kisgazda pártelnök biztosan kilépne a koalícióból. Fideszes számítások szerint azonban az FKGP parlamenti frakciójának mintegy 70 százaléka nem követné Torgyánt. Egyes hírek szerint ugyanis a Fidesz-frakció vezetői hetek óta tárgyalnak kisgazda képviselőkkel, s azt tudakolják tőlük, hogy Torgyán esetleges leváltása esetén követnék-e a kisgazda pártelnököt, avagy maradnának a kormánykoalícióban. E "felmérés" szerint Torgyán csak néhány képviselőre számíthatna, s harmincnál is többen lehetnek azok, akik továbbra is kormánypártiak maradnának. Ezt erősíti Kövér László Fidesz-elnök megfogalmazása, miszerint nincs oka kételkedni abban, hogy "a kormányprogram megvalósításához szükséges kormánytöbbség 2002-ig fennmarad".

Több forrás megerősítette, hogy a Fidesz elnökségének tagjai szombati ülésükön szót ejtettek a Népszava által kirobbantott kazettabotrányról is. Maga Torgyán József ugyanakkor a hét végén azt nyilatkozta a közszolgálati televíziónak, hogy azért nem tette meg beígért feljelentését a lap ellen, mert szerinte nincs semmiféle ügy. A Fidesz elnökségének tagjai azonban nem így látják. A többség állítólag hasonlóképpen foglalt állást, mint Orbán Viktor kormányfő hét közepi nyilatkozatában. A miniszterelnök akkor azt mondta: ha egy kormánytag hozzátartozója kormányzati szervekkel összefüggésben követ el törvénysértést, akkor minden érintettnek viselnie kell a felelősséget, ha pedig a kormánytól teljesen függetlenül, akkor az illető miniszternek erkölcsi alapon kell levonnia a következtetést. Információk szerint a Fidesz vezetői közül többen is úgy vélik, Torgyánnak már akkor is távoznia kellene a kormányból, ha a fia állítólagos megvesztegetésének ügyében az ügyészség elrendelné a nyomozást. Mint ismert, pénteken a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el a Legfőbb Ügyészségnek küldött kazetta ügyében, s ezzel az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának nyomozó főosztályát bízta meg. A Népszava információi szerint a nyomozók már a hét végén megkezdték az adatgyűjtést, Deésy Gézát, a felvételt készítő koronatanút - aki az ügyben önmagát is feljelentette - várhatóan a hét első felében hallgatja meg a rendőrség.

Nyomozás elrendeléséhez egy bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan feljelentés, bejelentés vagy a nyomozó hatóságok "észlelése" szükséges. A nyomozás elrendeléséről, illetve annak megtagadásáról kizárólag az illetékes nyomozószerv dönthet, elvben 3 napon belül. Gyakori azonban a feljelentés-kiegészítés elrendelése, ebben az esetben a kijelölt hatóságnak 15 napja van a szükséges információk megszerzésére. Indokolt esetben a határidő további 15 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az ügy vizsgálatot indokol, szükséges más hatóságok megkeresése is, ilyenkor még további 30 nap áll rendelkezésre annak eldöntésére, felmerül-e a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Büntetőeljárás kizárólag az úgynevezett alapos gyanú megléte esetén indulhat. A törvény azonban adós maradt a fogalom pontos meghatározásával, így ennek eldöntése mindig az adott nyomozószerv sok esetben szubjektív mérlegelésének kérdése.

Amennyiben fennáll az alapos gyanú, a nyomozó hatóság vagy az ügyész határozata alapján elrendelik a nyomozást. Annak felderítésére, hogy pontosan kik, hogyan és miért követték el a bűncselekményt, elvben két hónap áll a nyomozó hatóság rendelkezésére.

Az erre illetékes hatóság dönthet a nyomozás megtagadásáról is. Egyrészt mert álláspontja szerint nem történt bűncselekmény vagy azért, mert nincs elegendő információ az alapos gyanú feltételezéséhez. A nyomozó hatóság ezen határozata ellen az ebben érdekelt fél - például a feljelentő - panasszal élhet, amit az adott hatóság felettes szerve bírál el.

Az általános gyakorlat szerint olyan esetben, amikor a feljelentő magát is bűncselekménnyel vádolja, azonnal elrendelik a nyomozást.

A miniszterelnökkel folytatott szerdai megbeszélése után Torgyán József úgy nyilatkozott: kértem a miniszterelnöktől, hogy a kazettabotrány ügyében - ahogy ő fogalmazott: a fiát ért rágalomhadjárat ügyében - minden lehetséges intézkedést hozzanak meg, hogy mielőbb felderítést nyerjen teljes egészében, mi a valós helyzet. Erre a miniszterelnöktől ígéretet is kapott. Ezt erősítették meg akkor Borókai Gábor kormányszóvivő szavai, aki beszámolt arról, hogy Torgyán arra kérte Orbán Viktort, az illetékes hatóságoknál a lehető leggyorsabban, ha lehet soron kívüli vizsgálatot kezdeményezzen.

A tv2 Napló című műsora tegnap a Népszava által múlt hét hétfőn elindított kazettaügy eddigi eseményeit dolgozta fel. A műsor minden héten telefonos közvélemény-kutatással méri a nézők véleményét az éppen aktuális témáról. A tegnapi adásban arra lehetett szavazni, hogy hamisak-e a Torgyán családot ért vádak.

Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója szerint az ilyen szavazás semmiképpen sem nevezhető reprezentatívnak, ahogyan egy közvélemény-kutatás esetében az elvárt lenne. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a tendenciákat tekintve viszonylag hitelesen jelzi a közvéleményt. - Ebben a kérdésben, jelenleg a Medián felmérései szerint is, a túlnyomó többség kritikus Torgyánnal szemben - tette hozzá.

Csak a kiválasztott újságírók mehettek be

A Fidesz-elnökség Telkiben tartott tanácskozásának helyszínére, példátlan módon, csak a párt sajtósai által kiválasztott újságírók mehettek. Az MTI tudósítása szerint Kövér László tájékoztatóján elhangzott: az elnökség hozzákezdett úgynevezett kampánynaptárának elkészítéséhez, amelyben rögzítik a 2002-es választásokig tartó időszak teendőit. Döntöttek arról is, hogy a párt következő tisztújító kongresszusát májusra hívják össze. Kövér László bejelentette, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel megújítják korábban kötött szövetségüket, és így 2002 után több MKDSZ-es politikus ülhet fideszes képviselőként a parlamentben. Kövér László reagált arra is, hogy az MSZP, az ő gyöngyösi beszéde miatt, amelyben érintette Horn Gyula ex-kormányfőt, esetleg elzárkózik a további párbeszédtől. - Sajnálom, hogyha Horn Gyula összekeveri 56-os nem túl dicsőséges szerepvállalását azzal, hogy 2001-ben mit kell tennie egy politikusnak saját nemzete érdekében - vélekedett a Fidesz elnöke, megjegyezve: lehet, hogy hibát követett el, amikor egy több száz fős fórum előtt megpróbálta Horn Gyulát védeni.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 3.)