Rosszabbul járnak a nők a magánnyugdíj-rendszerrel<br/>

Több ponton is hátrányosan érinti a nőket a magánnyugdíjpénztári rendszer, ezért a szociális tárca szerint sürgős módosításokra lenne szükség. A pályakezdőknek 1998 óta kötelező ezt a nyugdíjformát választaniuk, így elkerülhetetlen, hogy a saját befizetéseik alapján számított járadékkal a gyermekvállaló nők rosszabbul járjanak. Ugyancsak megoldatlan, hogy az özvegyek és az árvák a biztosított halála után a magánrendszerből ellátást kapjanak.

A szociális tárca szakértői szerint több ponton is módosítani kell a magánnyugdíjpénztár jelenlegi rendszerét, mert az hátrányos a nők számára. A minisztérium szakemberei úgy vélik, az 1998-ban bevezetett és a pályakezdőknek azóta kötelező biztosítási forma esetében - miután nem szolidaritáson alapul, hanem saját tőke, azaz a befizetések nyújtanak rá fedezetet - a gyermekvállaló nők, különösen, ha több gyermeket is nevelnek, sokkal rosszabbul járnak.

- Az állami rendszerben a nyugdíjszámítás alapja a gyes előtti és utáni fizetés, ami azt jelenti, hogy az aktív munkanapokat és az arra kapott - a gyesnél lényegesen magasabb - jövedelmeket veszik figyelembe. A magánnyugdíj-rendszerben viszont a befizetett összegek alapján jár a nyugdíj. A járulékbefizetés a gyes alatt jóval kevesebb, mint az aktív munkaidő alatt, ráadásul a táppénzen töltött idő nem járulékköteles, tehát ebben az esetben nincs is befizetés.

A magánrendszerben tehát csak a járulékokból összegyűlt összeg a mérvadó, ez határozza meg a nyugdíjszámítást. Ez az oka annak, hogy értékes forintok maradnak ki a járadékszámításból. Szakértői becslések szerint több gyermek vállalása esetében ez akár 20 százalékkal is csökkentheti az anyák későbbi nyugdíját.

Szakértők szerint az új magánbiztosítási rendszer hibája az is, hogy nem gondoskodik teljes körűen az özvegyek, árvák ellátásáról. Az állami rendszerben özvegyi nyugdíj és árvasági segély támogatja az eltartó, aktív kereső halála után a családot, a magánnyugdíj esetében az örökösök legfeljebb örökölhetik a számlán lévő, addig összegyűlt összeget, de azt is csak akkor, ha a biztosított korábban úgy rendelkezett: halála után rájuk hagyja.

A nyugdíjpénztári szakemberek szerint a járadékszámításhoz figyelembe vett várható élettartam meghatározása ugyancsak pontosításra szorul, ugyanis a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A férfiak várható életkora 5-6 évvel kevesebb, mint a nőké, így az lenne indokolt, hogy a nemektől független országos halandósági táblát kellene alkalmazni a járadék meghatározásánál.

A szociális tárca várhatóan rövidesen egyeztet a Pénzügyminisztérium munkatársaival, ahol szintén folyik már a szakmai munka: 2002-ig ugyanis el kell készülnie a rendszert szabályozó törvény új változatának.

(Népszava)

Ajánló: