Torgyán 10 éve a magyar politikában<br/>

Torgyán József 1990 óta meghatározó egyénisége a magyar politikai közéletnek. Látványos szakítása az Antall-kormánnyal, perek tucatját hozó kisgazda elnöksége, féregirtós beszéde egy tüntetésen, minisztersége és sok más megnyilvánulása vált vitatottá és került a figyelem középpontjába az elmúlt években. Az [origo] röviden áttekinti Torgyán politikai szereplését.

Torgyán József

1991 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy Torgyán a párt vezetőivel szemben - Nagy Ferenc József elnök, Oláh Sándor főtitkár - nem tartja sokra a kormány működését, és nem fogadja el a kárpótlási törvény tervezetét. A kárpótlást ugyanis nem tartotta elég széles körűnek, és ez ügyben az Alkotmánybíróság döntéseit sem ismerte el. 1991 márciusában Torgyán részt vett egy makói jelképes földfoglaláson, miközben a kormány elítélte ezeket az országszerte kibontakozó akciókat. Kormányellenes magatartása miatt márciusban 18-án leváltották frakcióvezetői posztjáról. Torgyán szerint az MDF nyomására mozdították el a frakció éléről, és előrehozott választásokat kezdett követelni. A kisgazdák közben elfogadták a kárpótlási törvényt, és a szavazás után két nappal szárnyra keltek az első híresztelések Torgyán ügynöki múltjáról. Április 27-én a kisgazdák országos nagyválasztmánya viharos ülést tartott. Torgyán magatartásáról éles vita alakult ki, majd az ülést Nagy Ferenc József pártelnök berekesztette, és híveievel távozott. Az ott maradó Torgyánt támogató kisgazdák azonban folytatták az ülést, módosították a párt alkotmányát, és Torgyánt megválasztották a párt társelnökének. A következő hetekben vita és feljelentések sorozata vetítette előre a kisgazdafrakció közelgő szétesését, mert míg a frakció és az országos választmány nagy része nem ismerte el Torgyánt társelnöknek, addig a megyei elnökök jó része kiállt mellette.

A botrány után néhány nappal Antall József átadta hírhedtté vált borítékját a kisgazda vezetőknek. A borítékban olyan, a Belügyminisztériumból (BM) származó iratok voltak, amelyek szerint Torgyán 1957-től Szatmári Lajos álnéven a BM titkosszolgálatának volt az ügynöke, és kezdő jogászként részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában. A boríték tartalmát ekkor még csak a kisgazdapárt Torgyán-ellenes vezetői ismerték, és megelőzve a támadásokat maga Torgyán hozta nyilvánosságra. Torgyán azt állította, hogy a vádak hamisak, '56 után mint volt forradalmárt beleegyezése nélkül rátették ugyan az ügynöklistára, de már 1958-ban levették onnan alkalmatlanságáért, ugyanis sohasem írt jelentéseket. A vérbíróságokon pedig mint bírói jegyző működött, így a tárgyalás menetére semmilyen befolyással sem volt. Torgyánt évekkel később az átvilágító bírák is felmentették az ügynöki tevékenység gyanúja alól, de nem tett jót Torgyán hírének az eset, különösen annak fényében, hogy évekig az Antikommunista Internacionálé elnöke volt, és sokszor hangoztatta '56-os forradalmi érdemeit. A Torgyán elnökségét nem elismerő kisgazdák 1992-ben még egyszer elővették az ügyet, Torgyán ekkor feljelentette Antall Józsefet rágalmazásért.

Az 1994-es választásokra lezárult a bírósági hercehurca, és Torgyán vezette a kisgazdapártot. Vele szemben további három kisgazdapárt is indult a választásokon. A Torgyán vezette FKGP a listás szavazáson 8,81%-ot szerzett, míg a kormányhoz hű maradt kisgazdák alapította Egyesült Kisgazdapárt csak 0,82%-ot, így esélyük sem volt, hogy bejussanak a parlamentbe. Az FKGP ismét ellenzékbe került. A frakció tagjai már a Torgyánhoz hű politikusokból kerültek ki, ekkor lett először képviselő Torgyánné Cseh Mária és a manapság reformkörösnek nevezett politikus, Lányi Zsolt is. A '94-es választások második fordulója előtt kezdett kialakulni a Fidesz-MDF-FKGP közti szövetség, amely a négy évvel későbbi koalíció megalakulásához vezetett. A '94-es önkormányzati választásokra stabilizálódott a polgári pártok szövetsége, a budapesti főpolgármester-választáson az FKGP-MDF-MDNP-Fidesz közös jelöltet támogatott. Az FKGP 1995-ben azonban nem támogatta az MDF és Fidesz közös köztársaságielnök-jelöltjét, Mádl Ferencet. Torgyán pártja ragaszkodott az elnök közvetlen megválasztásához, és ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az 1989-es népszavazáskor még Torgyán is egyetértett azzal, hogy az elnököt a parlament válassza. 1995-ben azonban hiába gyűjtöttek aláírásokat a kisgazdák egy új népszavazás tartása érdekében, az Alkotmánybíróság nem engedte, hogy ezt a kérdést népszavazásra bocsássák. A kisgazdák így kivonultak az elnökválasztáskor.

1996. március 14-én a néhány évvel azelőtti "harag napja" nevű kormányellenes tüntetés után újabb nagy demonstrációt szervezett Torgyán, ezúttal a Horn-kormány ellen, "kormánybúcsúztató" néven. Hatalmas vitát keltett, hogy Torgyán beszédében többek között azt mondta: "álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat". A beszéd előtt a közvélemény-kutatások szerint az FKGP volt az ország legnépszerűbb pártja (28% szavazott volna biztosan Torgyán pártjára), de a beszéd után a kisgazdák népszerűsége jelentősen csökkent, és a '96 kora tavaszi értéket azóta sem érte el. Torgyán később többször is élesen támadta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, de ilyen kemény szavakra többet nem ragadtatta magát, és 1997-től látványosan enyhített kemény retorikáján. Nem sokkal a választások előtt azóta is ismeretlen tettesek robbantást követtek el a Torgyán család háza előtt, személyi sérülés nem történt.

1998-ban a parlamenti választások második fordulója előtt a kisgazdapárt csatlakozott a Fidesz és az MDF korábbi megállapodásához, miszerint a három párt jelöltjei kölcsönösen visszalépnek a legerősebb jelölt javára. Nagy szerepe volt a Fidesz győzelmében, hogy 82 kisgazda jelölt lépett vissza fideszes javára. A megállapodás már előrevetítette a Fidesz-MDF-FKGP koalíció megkötését. Az új kormányban Torgyán földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lett. Az őszi önkormányzati választásokon is együttműködtek a koalíciós pártok.

Torgyán szerint hatalmas sikereket ért el a földművelésügy és a vidékfejlesztés terén, bár 1999-ben rendszeresen útlezárásokkal tiltakoztak a gazdák agrárpolitikája ellen.
2000-ben a koalíciós szerződés értelmében a kisgazdák jelölhették a köztársasági elnököt. Az FKGP ugyan Torgyánt jelölte, de ezt ő nem fogadta el. Hamarosan Torgyán maga helyett Mádl Ferencet jelölte az elnöki posztra, akinek megválasztását - a Fidesz és az MDF ellenében - 5 éve még nem támogatta.

Torgyán több politikai botrányba is belekeveredett minisztersége idején. Az FTC társadalmi elnökeként állítólag közpénzekből támogatta a Fradi labdarúgócsapatát, ellenfelei szerint fölöslegesen költött milliókat az állam külföldi utazásaira, nem tisztázta, milyen pénzből épít nagy értékű villát magának. Visszakoznia kellett, amikor közeli rokona (Hingyi Beatrixet) bekerült a Malév felügyelőbizottságába. Kormányzati források szerint Orbán személyes kérésére sem kívánta leváltani Szabadi Bélát, az FVM politikai államtitkárát. Sokáig ragaszkodott a fideszesek által is sokat kritizált Pepó Pál környezetvédelmi miniszterhez. A tavalyi év végén saját pártjában is kihívások érték. December végén a frakcióvezetés több tagjának leváltása mellett döntött. Néhány hét múlva botrányos körülmények között kizárták a frakcióból Csúcs László képviselőt, aki Torgyán vezetését élesen kritizálta. A döntés után a reformkörösnek nevezett kisgazda képviselők elhagyták a frakciót. Az utóbbi hetekben hat képviselő hagyta ott Torgyánt a frakcióból. Kínosan érinthette Torgyánt, hogy a Fidesz vezető politikusai előbb találkoztak a reformosokkal, mint vele. Az utolsó döfés a kazetta-ügy volt. A Népszava szerint egy cég hárommillió forint kenőpénzt fizetett Torgyán József fiának, hogy segítsen közpénzek megszerzésében. Torgyán a múlt héten ugyan megpróbált hűségnyilatkozatot kérni, ám a miniszterei erre nem voltak hajlandók.

Torgyán élete csúcsa volt a miniszterség, ezt most elbukta. Egyelőre nem lehet tudni, milyen szerepet vállal ezután. Pártelnökként kemény lesz - ígérte, koalíciós társként hű lesz - ígérte, és ha sikerül megszereznie egy frakcióvezető-helyettesi vagy bizottsági elnöki posztot, rengeteget fog beszélni, ezt is megígérte.

Magyari Péter