A bíróság szerint valószínűleg nem Várhegyi Attila tárgyalt a cégekkel<br/>

A bíróság végzése szerint a büntetőper eddigi tárgyalásai arra engednek következtetni, hogy a cégvezetőkkel Simó József másodrendű vádlott, a Mahir Szolnok Kft. akkori vezetője tárgyalt, és Várhegyi Attila akkori szolnoki polgármester csupán vele lehetett jogellenes érdekkapcsolatban. A bíróság felhívta az ügyészség figyelmét a vádirati tényállás módosításának lehetőségére.

A Várhegyi-perben eljáró Buda Környéki Bíróság a szerdai tárgyaláson kihirdetett végzésében a büntetőper eddigi adatai alapján felhívta az ügyészség figyelmét a vádirati tényállás módosításának lehetőségére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben enyhébb lehet a vádlottak cselekményeinek büntetőjogi megítélése.

Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és összességében mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrány okozásával vádolja az ügyészség az 1994-95-ben szolnoki polgármesterként elkövetett cselekményei miatt. Várhegyi az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét.

A bíróság szerdai végzése a vesztegetés vádpontjával kapcsolatos, amely szerint Várhegyi szolnoki polgármesterként tárgyalt a helyi cégek vezetőivel arról, hogy pénzt fizessenek be a helyi Fidesz választási kampányának finanszírozására a Mahir Szolnok Kft.-hez.

A végzés szerint a büntetőper eddigi tárgyalásai arra engednek következtetni, hogy a cégvezetőkkel Simó József másodrendű vádlott, a Mahir Szolnok Kft. akkori vezetője tárgyalt, és Várhegyi csupán vele lehetett jogellenes érdekkapcsolatban.

Az ügyészségnek a bíróság végzésére nem kötelező reagálnia, de ha mégis szükségesnek tartja, akkor erre az eljárás során a perbeszédekig bármikor van lehetősége. Ugyanakkor a bíróság csak és kizárólag a vádban foglalt cselekmények bebizonyítottságáról és büntetőjogi minősítéséről alkothat ítéletet.

A szerdai tárgyaláson ismertették azt a Simó József által 1994-ben a Mahir Rt.-nek küldött eredeti levelet, melyet Simó előadása szerint 1997-ben Várhegyi utasítására kellett kicserélni egy olyan "finomított változatra", amely már nem utalt az illegális kampánypénzekre.

Simó a tárgyaláson elmondta, hogy az eredeti példányt, amelyet szerdán adott át a bíróságnak, azért írta, mert a Mahir Szolnok Kft.-nek árbevételei 10 százalékát be kellett fizetnie a kft.-t 90 százalékban tulajdonló Mahir Rt.-nek. Azonban a kft. 1994 őszi, helyi cégek befizetéseiből származó bevételeinek túlnyomó része csak papíron létezett, valójában azonban egy alszámlán kezelték és eleve a helyi Fidesz választási kampányának finanszírozására szolgált. Ezek után Simó, mint a kft. vezetője, nem akart 10 százalékot fizetni az rt.-nek és erről írt az rt. vezetőjének küldött levélben.

Azonban mint Simó a szerdai tárgyaláson elmondta, 1997-ben, a botrány kipattanását követően az eredeti levél helyett egy "finomított változatot" kellett írni és az eredeti példánynak az iktatószámára elhelyezni. A finomított változatban már nem szerepeltek olyan megfogalmazások, mint például, hogy Simó a szolnoki Fidesz gazdasági vezetője, illetve hogy alszámlára került az el nem végzett munka után befolyt pénz.

Várhegyi ezzel kapcsolatban a tárgyaláson azt mondta, hogy Simó előadása nem fedi a valóságot.

A büntetőeljárás során Simó együttműködött a hatóságokkal, beismerő és vádlott-társaira, így Várhegyire nézve is terhelő, feltáró jellegű vallomásokat tett.

A szerdai tárgyaláson tanúként hallgatták meg Székely Zsoltot, aki a vádbeli cselekmények idején a Mahir Rt. vezérigazgatója volt. Székely elmondta, hogy 1994-ben szakmai felettese, az rt. akkori elnöke, Tóth Béla javasolta neki a Mahir Szolnok Kft. élére Simó Józsefet.
Az ügyész kérdésére, hogy tudniillik arról a Tóth Béláról van-e szó, aki a híradásokban gyakran szerepelt, Székely Zsolt annyit válaszolt: igen.

A szerdai tárgyaláson a vesztegetés vádpontjával kapcsolatban tanúként hallgatták meg Barta István szolnoki szocialista önkormányzati képviselőt is, aki azonban közölte, hogy elsősorban a hűtlen kezelés vádpontja alá tartozó vitatott ingatlanügyletekről tud információkkal szolgálni.
Arra a kérdésre, a vesztegetési ügyben "ő dobta-e fel" a Fideszt, Barta úgy válaszolt: az azóta már megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóságon 1997-ben tett tanúvallomásában erről csupán annyit mondott, amennyit mindenki tudhatott, hogy tudniillik a Mahir Szolnok Kft.-t vezető Simó József volt a helyi Fidesz kampányfőnöke. Hozzátette: számtalan jelzés érkezett arról, és a városban szóbeszéd tárgya is volt, hogy talán lehetett kapcsolat a Fidesz 1994-es választási kampányának finanszírozása és a vitatott ingatlanügyletek között.

A következő tárgyalásra várhatóan áprilisban kerül sor, azt követően, hogy a hűtlen kezelés vádpontjában érintett tizedrendű vádlott egészségi állapotáról szóló orvosszakértői vélemény elkészül. A tizedrendű vádlott ugyanis egészségi állapotára hivatkozva rendszeresen távol marad a tárgyalásokról és ez megnehezíti az eljárás lefolytatását.

(MTI)