Öt esetben egy ápoló előtt adta be a mérget a betegeket halálba segítő nővér

Eddig 19 beteget sikerült nevesíteni azok közül, akiket a Nyírő Gyula Kórház nővéreként segített halálba a 24 éves F. Tímea. A szombat óta előzetesben lévő nővér összesen körülbelül negyven menthetetlen betegnek adott a vénájába morfinnal vagy szeduxennel kevert káliumot a Nyírő Gyula Kórház I. számú belgyógyászati osztályán. Az ápolónő tettét azzal indokolta, hogy segíteni akart az idős, szenvedő beteg embereken. A rendőrség eddig semmi nyomát nem találta annak, hogy a betegek családjaival közreműködve, esetleg anyagi ellenszolgáltatásért segítette volna halálba Tímea a betegeket.

A rendőrségre február 12-én érkezett az osztályon dolgozó orvos bejelentése: amikor ez a nővér az éjszakás, feltűnően sok beteg hal meg. A kórház dolgozóinak már sokkal korábban feltűnt, hogy a nővér furcsán viselkedik: egy alkalommal beöntés helyett mosogatószert adott be egy betegnek. A halálos injekciók beadására utaló jel lehetett, hogy Tímea egy alkalommal, amikor műszakváltáskor átvett egy rossz állapotban lévő daganatos beteget, azt mondta, hogy "na, akkor majd őt is elteszem". Mindezek ellenére tovább dolgozhatott, fegyelmi nem indult ellene. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy öt esetben szemtanú előtt adott be halálos injekciót a nővér. Öt alkalommal ugyanis egy segédápoló szemtanúja volt annak, amikor Tímea beadta a halálos injekciót. Azt nem tudni, hogy az ápoló miért nem szólt arról, amit látott. Elképzelhető, hogy azért, mert attól tartott, hogy nem tudja bizonyítani állítását, hiszen tanúja nem volt, a betegek pedig egyébként is kapták azokat a szereket, amiket Tímea beadott nekik, jóval kisebb dózisban. Az injekció beszúrásának nyoma pedig nem maradt, mivel az ápolónő nem injekciós tűvel, hanem a betegek vénájába már beépített kanülbe adta be a halálos anyagot.

A kórházban azért nevezték "Fekete angyal"-nak F. Tímeát, mert amikor ő volt az éjszakai ügyeletes, mindig több beteg halt meg, mint egyébként. A magyar kriminalisztika történetében egyedülállónak tekinthető az ápolónő esete, aki saját bevallása szerint 30-40 idős, gyógyíthatatlan beteget juttatott a halálba. Petőfi Attila alezredes, a BRFK illetékese hétfőn elmondta: a nővért jelenleg több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják. Ha beigazolódik a gyanú, életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.

F. Tímea mióta befejezte az egészségügyi szakközépiskolát - 1994 óta - a Nyírő Gyula Kórházban dolgozott. A hétfői rendőrségi beszámoló szerint a kollégái "személyiség zavarosnak" tartották. Tímeát többször kapták kisebb hazugságokon, például többeknek azt hazudta, hogy férjnél van. A kollégái szerint túlbuzgó volt, szívesen vállalt olyan feladatokat is, melyek nem tartoztak volna a munkakörébe, ennek ellenére nem tudott beilleszkedni. Jellemző volt rá, hogy lekezelően, fölényesen beszélt kollégáival, szeretett döntési helyzetben lenni. Az ápolónő - a rendőrség információi szerint - soha nem állt pszichiátriai kezelés alatt.

A Nyírő Gyula Kórház I. számú belgyógyászati osztályán nagyon sok idős fekvőbeteg van, a kórház több dolgozója szerint az osztály fele gyakorlatilag elfekvő, csak a másik felét lehet "aktív" belgyógyászatnak nevezni. Nevük elhallgatását kérő nővérek elmondták: az éjszakai szolgálatot egy-egy osztályon mindig ketten - egy orvos és egy ápoló - tartja, és az orvos - ha rendkívüli esemény nincs - általában alszik, a nővér az, aki végig ébren van az éjszakai ügyeletben. Az egyik nővér szerint Tímea "mosolygós, kedves lány, bár nem volt mindenkinek szimpatikus". Az I. számú belgyógyászati osztály dolgozói hétfőn nem akartak beszélni az esetről.

A rendőrség minden egyes esetet kivizsgál, a fiatal nővér előzetesbe vétele óta már több hozzátartozó is jelentkezett a rendőrségi zöldszámon, az úgynevezett telefontanú-vonalon, akiknek a rokonai azon az osztályon haltak meg az elmúlt időszakban, ahol Tímea dolgozott. A rendőrség feltételezései szerint a lány tavaly január óta követte el a bűncselekményeket. Tímea utoljára február 6-án adott be halálos injekciót, de a beteget nem tudják már felboncolni, mivel azóta már eltemették. A rendőrség vizsgálja a kórház, illetve az orvosok felelősségét is.

A kórház főigazgatója, Takács Gábor szerint a nővérhiány vezetett ahhoz, hogy az eset megtörténhetett. Mint magyarázta, a gyanúsított nővér éjszakánként egyedül felügyelt 30-40 beteget, holott ehhez a munkához legalább három emberre lenne szükség. Amennyiben pedig elegendő nővér dolgozna az osztályon, akkor önkéntelenül egymás munkáját is ellenőriznék. A főigazgató szerint egy munkahelyi szervezetbe bármikor bekerülhet ámokfutó vagy pszichopata, csak idő kérdése, hogy mikor derül ki. Szerinte ilyen általános nővérhiány mellett más intézményekben is előfordulhatnak hasonló esetek, csak nem tudnak róluk. Takács közölte: az osztály gyógyszerszekrénye az ott dolgozók számára hozzáférhető, a betegeknek azonban csak orvosi utasításra adhatók készítmények. A nővér azonban orvosi utasítás nélkül látott el betegeket nyugtatókkal.

A magyarországi szabályozás nem engedi meg sem az aktív, sem a passzív eutanáziát. A passzív eutanáziára példa, amikor az orvos lekapcsolja a haldokló embert életben tartó gépet. Aktív eutanázia pedig, ha a beteg többszöri kérésére az orvos halálos szert ad be a gyógyíthatatlan betegnek. 1998. július 1-je óta a magyar betegeknek törvényadta joguk az életmentő kezelések visszautasítása. Az életmentő beavatkozás visszautasítása viszont a beteg egyfajta passzív öngyilkossága, tehát ez nem számít eutanáziának. A kezelés elutasításának törvényes módja - ha a kezelés elmaradása súlyos vagy maradandó károsodást okoz -, hogy a beteg közjegyző által hitelesített közokiratban vagy teljes bizonyító erejű (azaz két tanú kézjegyével ellátott) magánokiratban visszautasítja a kezelést. Ha életveszély áll fenn, a törvény még szigorúbb: a beteget meg kell vizsgálnia a kezelőorvosának, egy szakorvosnak és egy pszichiáternek, s a visszautasítás csak akkor érvényes, ha a beteg beszámítható, betegsége "az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül" halálhoz vezetne, és a beteg az orvosi bizottság nyilatkozata utáni harmadik napon két tanú előtt megerősíti szándékát. A magyar törvény összhangban van az európai törvényekkel, leszámítva Hollandiát, ahol az aktív és a passzív eutanázia egyaránt elfogadott.

Simon Tamás ügyvéd az [origo]-nak korábban elmondta: a betegek nincsenek tisztában jogaikkal. "Az orvosnak beszélnie kellene a kezelés visszautasításának lehetőségéről, ez is beletartozik a teljeskörű felvilágosításba." Ám a törvénytől eltérő jellegű, paternalista orvos-beteg viszony miatt sokszor már a betegségről való tájékoztatás is gondot okoz: "Nagyon nehéz szemtől szemben állni a beteggel és elmondani neki, hogy rákos és meg fog halni. Ráadásul hazánkban ennek hagyományai sincsenek. Korábban ha a beteg orvoshoz fordult, azzal eleve beleegyezett mindenbe. Ma már a törvény tájékozott belegyezést követel" - mondta dr. Benoist, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet munkatársa.

Az Alkotmánybíróság is foglalkozik az idén az eutanáziával

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szerint a Nyírő Gyula Kórház nővére esetében nem lehet eutanáziáról beszélni. Az igazságügy-miniszter az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában elmondta, hogy 1993-ban a súlyos betegség miatt "szép halálba" segítette egy anya a gyermekét, és a bíróság emberölés bűntette miatt az anyát elítélte. "A bíróság ma sem tud mást tenni. A gyermekét halálba küldő anya esetében alkalmazott későbbi kegyelmi döntés sem morálisan, sem jogilag nem volt elfogadható számomra" - jelentette ki Dávid Ibolya. Az alkotmányt idézve elmondta: minden embernek vele született joga az élethez való jog, amelytől senkit megfosztani nem lehet. Dávid közölte: a "Fekete angyal" ügyének tényállása az élet önkényes elvétele. "A "Ne ölj" olyan erkölcsi parancs, amely mélyen él a magyar társadalomban, amely a társadalom érzületét fogalmazza meg az alkotmányban, és kifejezi, hogy az alaptörvény jelenleg az élet szentsége alapján áll" - mondta Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter meggyőződése: ennek megváltoztatására csak komoly orvosi, jogi, etikai viták után, alkotmánymódosítással kerülhetne sor. "Személyes véleményem: az eutanázia az emberölés egyik fajtája, amit semmilyen cél sem igazolhat" - mondta az igazságügy-miniszter.

A Magyar Ápolási Egyesület elnöke közölte: az ápolónak minden körülmények között a beteg életének megtartása, állapotának elviselhetővé tétele érdekében kell végeznie munkáját, ezzel
ellentétes "segítés" tilos. Mucha Márkné elmondta: az ápolónő akkor sem segítheti halálba a beteget, ha ezzel hosszú szenvedéstől kímélné meg.

Tiefenthaler Eszter

Ajánló: