A felsőoktatási törvény rendelkezése értelmében az egyetemek és főiskolák első alapképzésében részt vevő hallgatók ingyen juthatnak diplomájukhoz. (A jogszabály két évvel ezelőtti életbelépését követően törölték el a tandíjat is.) Az 1998-ban módosított törvény ugyanakkor - egy ugyancsak hatályban lévő jogszabály miatt - ez idáig betarthatatlannak bizonyult. A kormányrendelet ugyanis kimondja: a diplomához - többnyire C típusú, középfokú - állami nyelvvizsga szükséges, mely a legtöbb hallgatónak komoly befektetést jelent. A legnagyobb vizsgáztatóként ismert Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban például 9500 forintot kérnek a középfokú C vizsgáért, a hasonló típusú felsőfokúért pedig 12 700 forintot kell fizetni a kandidálóknak
A diákok általában többszöri próbálkozás után szereznek csak nyelvvizsgát, így a költségek a bizonyítvány megszerzéséig az eredeti ár sokszorosára növekedhetnek.
Az egyetemi és főiskolai nyelvi képzés színvonala mindeközben jelentősen visszaesett. A Bokros-csomagot követő költségvetési megszorítások miatt a felsőoktatási intézmények közel felében lehetetlen helyzetbe került az idegennyelv-oktatás, mivel a felsőoktatási normatíván belül erre nincs elkülönített keret. Helyenként megszűnt az ingyenes nyelvi képzés, a csoportlétszámok megnőttek, a heti óraszámok visszaestek. A megmaradt nyelvi intézetek, illetve nyelvi lektorátusok fennmaradása bizonytalanná vált. A diákok ezért sokszor arra kényszerültek, hogy drága magántanfolyamokra járjanak.
A lap úgy tudja, a tárca csaknem ötszázmillió forintot különített el költségvetésében a nyelvvizsgadíjak finanszírozására. (Az összeg tartalmazza költségtérítéses képzésre járó, gyesen, illetve gyeden lévő kismamamák ingyenes oktatásának költségeit is). Jelenleg az elosztás technikáját dolgozzák ki a minisztérium szakemberei, így várhatóan heteken belül a felsőoktatási intézményekhez kerül az összeg.
(Népszava)
Ajánló:
Korábban:
(2000. szeptember 20.)