Nem jelent meg a környezetvédelmi bizottság előtt a Környezetgazdálkodási Intézet vezetője<br/>

Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának fideszes elnöke a testület keddi ülésén sérelmezte, hogy a Környezetgazdálkodási Intézetet (KGI) egyedül Bender Alajos, az irányítással megbízott miniszteri biztos képviselte a bizottság előtt. Illés elmondta: a miniszteri biztost írásban kérték, hogy az intézmény felső vezetése jelenjen meg a bizottság előtt. Ugyancsak feltettek "egy sor kérdést", amelyre írásban kértek választ, de ezt sem kapták meg.

Illés kifogásolta azt is, hogy a KGI vezetője a környezetvédelmi miniszternél eljárva kívánta elérni, hogy a bizottság ne foglalkozzon az intézmény ellenőrzésével. Nem tartotta elfogadhatónak a bizottsági elnök azt sem, hogy Bender az írásban is kiosztott összeállítást olvasta fel a testület előtt tájékoztatásként.

A tájékoztatóból többek között kiderült, hogy a Mujzer János korábbi intézményvezető által gazdasági hanyagságok, károkozás miatt tett feljelentés ügyében ügyészi felügyelettel folyik a nyomozás, és megkezdődött a tanúk kihallgatása.

Kérdésre válaszolva a miniszteri biztos elmondta: eddigi vizsgálatai alapján megállapítható, hogy az intézmény rendezetlen gazdasági helyzete nem az elmúlt egy-két évre, hanem 1996-ra nyúlik vissza.

A bizottság tájékozódott a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda tevékenységéről. Gönczy János kormánybiztos elmondta: a magyar állam pert indít a szennyezést okozó román-ausztrál vállalat ellen 29,3 milliárd forintnyi károkozás miatt. Jelezte: Magyarország kész a peren kívüli egyezségre a vállalattal.

A kormánybiztos szerint sürgető feladat a további szennyezések elkerülése érdekében, hogy megkössék a Tisza-védelmi ökológiai egyezményt az ebben érdekelt országok. Ugyancsak fontos feladat egy monitoring-rendszer felállítása, valamint egy Tisza-védelmi intézet létrehozása a környező országok tudósainak bevonásával.

Ékes József MDF-es képviselő javasolta, hogy az Országgyűlés segítse elő e három cél mielőbbi megvalósítását. A politikus figyelmeztetett arra, hogy a kártérítésként elért összeget csak a Tisza és környezete céljaira szabad felhasználni.

A testület tájékozódott a Széchenyi-terv környezetvédelmi vonatkozásairól. Több képviselő szólt arról, hogy indokoltnak tartaná a megújuló energiaforrások használatának nagyobb arányú támogatását. Jelenleg lakásonként a beruházási költség 30 százalékára, maximálisan 250 ezer forint értékben nyerhető el támogatás ilyen célból.

Tóth Gábor fideszes képviselő szerint ez a támogatási összeg nem nyújt megfelelő ösztönzést. Magyarországon ugyanakkor a természeti adottságok miatt számottevő egyéb energiát lehetne megtakarítani például a napkollektorok használatával. A képviselő számára az is érthetetlen, hogy miért nem kap célzott támogatást a napenergia hasznosításához szükséges berendezéseket előállító magyar ipar.

A Gazdasági Minisztérium illetékese szerint a 250 ezer forint megfelelően ösztönöz, mert egy átlagos, 4-6 négyzetméteres napkollektor 600-800 ezer forintból kivitelezhető. Hozzátette: amennyiben nagyobb az érdeklődés a megújuló energiák hasznosítására, úgy mód van az energiahatékonysági támogatási célok közötti átcsoportosításra.

Szerinte Magyarországon jók az adottságok a geotermikus, valamint a szántóföldi fel nem használt anyagokból származó energia hasznosítására is. A gazdasági tárca komplex program kidolgozását, közös cselekvést javasolt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumnak ez ügyben. Ezt a stratégiát az első negyedévben dolgozzák ki.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 17.)