Elhalasztották a két szocialista képviselő Országimázs Központ ellen indított perét<br/>

Keller László és Veres János szocialista képviselők azért indítottak pert az Országimázs Központ ellen, mert az megtagadta tőlük, hogy betekinthessenek a központ által kötött szerződésekbe, be- és kifizetéseket igazoló számlákba. A bíró az első tárgyalás végén elhalasztotta a pert, de kötelezte az alperes jogi képviselőjét, hogy 15 napon belül pontosan jelölje meg az Országimázs Központ által kötött szerződések tárgyát. Keller ezt előrelépésként értékelte.

A felperesek - Keller László és Veres János szocialista képviselők - keresetlevelükben rögzítették: tavaly novemberben ügyvédjükön keresztül az Országimázs Központhoz fordultak, és levelükben azt kérték, hogy betekinthessenek a központ működési szabályzatába, az általuk kötött szerződésekbe, a be- és kifizetéseket igazoló számlákba. Később egy másik levélben megsürgették a választ.

Az Országimázs Központ decemberben válaszolt a megkeresésére. Közölték: a központ 2000-ben 213 darab szerződést kötött állami ünnepségekhez kapcsolódó feladatokkal, dokumentációs tár forgatásával, marketing kommunikációs feladatokkal, támogatásokkal és egyebekkel összefüggésben. Mellékelték a működési szabályzatukat, kijelentették, hogy nincs köztartozásuk, valamint rögzítették, hogy a 4,3 milliárd forintos rendelkezésre álló keretből 2000-ben 3,6 milliárd forintot költöttek el.
A szerződésekbe való betekintést viszont megtagadták arra hivatkozva, hogy ezek polgári jogi szerződések, amelyet a vállalkozók beleegyezése nélkül titkosan kell kezelni.

A képviselők arra kérték a bíróságot, állapítsa meg, hogy az Országimázs Központ jogtalanul akadályozza meg a szerződésekbe való betekintést. Arra hivatkoztak, hogy ha a kifizetések közpénzekből történnek, mint jelen esetben is, akkor a szerződés részletei közérdekű adatoknak számítanak. A felperesek pedig, mint országgyűlési képviselők jogosultak betekinteni a közérdekű adatokba, illetve azokról másolatot készíteni.

Az alperes jogi képviselője, Szalay Péter a kereset elutasítását kérte. Indokait - amelyeket a szokással ellentétben nem nyújtott be írásban - tíz pontban foglalta össze. Arra hivatkozott, hogy szerinte az adatvédelmi törvénynek és a közbeszerzési törvénynek megfelelően tájékoztatták a képviselőket: nyilvánosságra hozták, ki nyert és mennyiért, egyéb adatokat azonban titkosan kell kezelni. Ebben a kérdésben pedig számos interpelláció elhangzott a Parlamentben is, több kérdésre Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője írásban válaszolt. Hasonlóképpen tájékoztatták az RTL Klubot is, aki szintén írásban tett fel kérdéseket az Országimázs Központnak.

Szalay szerint a képviselőknek nincs joguk ahhoz, hogy egyenként forduljanak a hivatalokhoz. Közölte: ha információra van szüksége a politikusoknak, akkor napirend előtti felszólalás, interpelláció vagy kérdés formájában az illetékeshez fordulhatnak, illetve kezdeményezhetik vizsgálóbizottság létrehozását, és a bizottság bekérheti az iratokat. Ha azonban a képviselők egyenként jelentkeznének, megbéníthatnák a hivatalok működését - állította Szalay. Hozzátette: az Állami Számvevőszék jogosult az ellenőrzési feladatokat ellátni, amely szerv jelentést készít vizsgálatairól. Ha egy képviselőnek ez sem elég, büntetőfeljelentést tehet.

A felperesek jogi képviselője, Répászky Miklós úgy vélte: a Szalay által elmondottak nem a konkrét ügyre vonatkoznak, nem arra adott magyarázatot, miért tagadták meg a szerződésekbe való betekintést a képviselőktől. Az adatvédelmi törvény ugyanis szerinte azt mondja ki, hogy nem lehet megtagadni a közérdekű adatokba való betekintést üzleti érdekekre hivtkozva.

Mivel Szalay beszéde közben nyújtott át különböző dokumentumokat a bíróságnak, amelyeket a felperes jogi képviselője sem látott, a bíró, Madarász Anna közölte: az iratok alapos tanulmányozása nélkül nem tud dönteni az ügyben. Hozzátette: a felpereseknek azt kell igazolniuk, hogy közérdekű adatokat titkoltak el előlük, az alperesnek pedig azt, hogy a tájékoztatást megadta, illetve nem közérdekű adatokat kértek tőle a felperesek.

Répászky ekkor azt indítványozta: a bíróság kötelezze legalább arra az alperest, hogy jelölje meg a kérdéses szerződések tárgyát, hogy el tudják dönteni, közérdekű adatokról lehet-e a szerződésekben szó.
Szalay az indítvány visszautasítását kérte azzal az indokkal, hogy a közbeszerzési pályázatok - amelyekből kiderül a pályázat tárgya - nyilvánosságot kaptak, annak akár az interneten is utána lehet nézni.
A bíró helyt adott a felperesek kérésének, mondván: neki sincs internethozzáférése, hogy ellenőrizze Szalay szavait.

A bíró végül április 17-ére halasztotta a tárgyalást. Kötelezte az alperes jogi képviselőjét, hogy 15 napon belül írásban nyújtsa be ellenkeresetét, valamint az összes benyújtott dokumentumot juttassa el a felperesek jogi képviselőjének. Emellett arra kérte Szalayt, hogy szintén 15 napon belül jelölje meg a 213 szerződés pontos tárgyát.

A tárgyalás után Keller László azt mondta az [origo]-nak: előrelépésként értékeli a csütörtöki tárgyalást. "Egy pontot már megtudunk, hogy miről szólnak pontosan ezek a szerződések. Lassan haladva majd csak megtudunk mindent" - közölte. Szerinte nem nehéz bizonyítani, hogy közérdekű adatokról van szó, mivel költségvetésből származó pénzeket kapnak a vállalkozók.

"A per eldöntheti, hogy a jövőben hogyan tudnak majd dolgozni az ellenzéki képviselők" - mondta Keller. Hozzátette: korábban kezdeményezték vizsgálóbizottság felállítását, azonban elvetették javaslatukat.

Keller szerint az alperes jogi képviselője nagyon felkészületlen volt. "A kormányzati arrogancia tükröződött a viselkedéséből. Látszik, hogy a MeH nem vesz komolyan minket, képviselőket."

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2001. január 4.)