Szabadi egyedül döntött a kukoricaexport támogatásáról

Indokolatlanul és a jogszabályok megsértésével adott tonnánként kétezer forintos támogatást tavaly a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 100 ezer tonna kukorica kiviteléhez - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból. Az is törvénytelen, hogy nem a piacszabályozási ügyekben illetékes szervezetek, hanem Szabadi Béla politikai államtitkár döntött arról, mely kereskedőcégek nyerik el a támogatást.

Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, Torgyán József földművelésügyi miniszter tavaly, március 29-én rendeletben hirdette meg, hogy lehetőség van 100 ezer tonna kukorica orosz piacra történő exportjára. A kivitelhez a kereskedők tonnánként kétezer forintos támogatást igényelhettek. Furcsa módon a rendelet mindössze egyetlen napig "élt", mert a 100 ezer tonnás keretet 24 óra leforgása alatt túligényelték. A támogatások zömét az Agrograin Rt., valamint az érdekeltségébe tartozó Békési Gabona Rt. és a Dél-dunántúli Gabona Rt. kapta meg, rajtuk kívül még a Budapesti Gabona Rt. exportálhatott 17 ezer tonna kukoricát Oroszországba. Már a pályázat lezárultát követően megindult és azóta is tartja magát az az információ a gabonapiacon, hogy a nyertesek úgy juthattak hozzá a váratlan "ajándékhoz", hogy az exporttámogatás címén befolyó összeg egy részét visszacsorgatják a Torgyán József és Szabadi Béla által irányított Ferencvárosi Torna Club kasszájába.

Az a Népszava birtokunkában lévő dokumentumokból is kiderül, hogy az FVM vezetői, illetve személy szerint Szabadi Béla kardoskodott a kivitel támogatása mellett.

Az agrártárcánál működő, piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó Agrárrendtartási Hivatal (ARH) akkori elnöke ugyanis többször is tájékoztatja Szabadit a dolgok állásáról. A vezető többször is azt írja: "A Politikai Államtitkár úr utasítására elkészítettük 100 ezer tonna takarmánykukoricának az Oroszországi Föderációba történő külpiaci értékesítését elősegítő exporttámogatására vonatkozó FVM-rendelet tervezetét. A rendelet célja, hogy ezzel is elősegítsük miniszter úr hivatalos oroszországi tárgyalásának eredményességét."

A rendelet mielőbbi megszületése az FVM vezetői számára rendkívül fontos lehetett, emiatt a jogszabály megalkotása előtt nem készült tanulmány az intézkedés várható hatásairól és a szükséges egyeztetéseket sem folytatták le. A társtárcák képviselői viszont a meghirdetést szerették volna megakadályozni. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kifogásolta, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy az intézkedést követően várhatóak-e olyan piaci hatások, amelyek további intézkedések megtételét vonják maguk után és az amúgy is szűkös piacra jutási támogatások idő előtti felhasználásához vezetnek. A Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az agrártárcának küldött levelében kerek perec kijelenti: "A rendelet kiadásával nem tudok egyetérteni. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja: A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit." A Gazdasági Minisztérium (GM) sem támogatta az FVM elképzeléseit. A gazdasági tárca szerint "a jelenlegi keresleti pozíció mellett fennáll a veszélye annak, hogy a kukorica árnövelése miatt a hazai hústermelés gazdaságossága jelentősen romlik. Ilyen körülmények között szakmailag nem indokolt az áru kiviteléhez nyújtott exporttámogatás. Információim szerint a takarmánykukorica támogatás nélkül is exportálható."

A gabonapiac szereplői sem értettek egyet a tervezett intézkedéssel. Tóth István, a nagy gabonatermelőket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a beavatkozást sem a piaci viszonyok, sem az árak nem indokolták és a rendelet meghirdetése nagy felháborodást váltott ki a piacon. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára levélben kérte az FVM-et, hogy "az export támogatására ne kerüljön sor, mivel azt szakmailag indokolatlannak és az állattenyésztést hátrányosan befolyásoló intézkedésnek tekintjük". Lakatos Zoltán, a gabonakereskedőket és takarmányfeldolgozókat képviselő Gabonaszövetség elnöke szerint az érdekképviselet és a terméktanács sem értett egyet a döntéssel, mert azt szakmailag nem lehetett kellőképpen megindokolni. A Budapesti Árutőzsdén is meglepetést keltett az FVM lépése. Szojka János, a SWAP Kft. üzletkötője a Népszavának elmondta, akkoriban az árak folyamatosan emelkedtek és a piacon nagy volt a hazai és a külföldi kereslet. Az árut emiatt támogatás nélkül is megérte exportálni, így az állami támogatás csak "ajándék" volt a pályázaton győztes cégek számára.

Végül azonban Torgyán József valahogyan meggyőzhette minisztertársait a kivitel támogatásának szükségességéről. Erre utal, hogy március 14-én a PM még nem tartotta indokoltnak a támogatást, március 22-én viszont már képviselője azt írta az agrártárca illetékesének: "amennyiben a szaktárca az intézkedést kereskedelempolitikai szempontból elengedhetetlennek ítéli, a Pénzügyminisztérium a rendelet kiadása ellen nem támaszt kifogást". Mivel minden akadály elhárult, március 29-én megjelenhetett az ominózus rendelet. Ezt követően a jogszabály szerint a pályázatok elbírálására, az exportengedélyek kiadására kijelölt Agrárintervenciós Központ (AIK) egyik vezetője már arról tájékoztatja Szabadi Bélát, hogy "az FVM vezetői döntése alapján az AIK az alábbi pályázóknak adott ki kukoricaexport-támogatási ígérvényt".

Az intézkedés legnagyobb nyertese, az Agrograin Rt. elnöke, Vermes András, nem furcsállja, hogy övék lett a támogatások nagy része. Cégét ugyanis a legnagyobb hazai gabonakereskedőként tartják számon. Az Agrograin a sajtóból jó előre értesült arról, hogy az agrártárca készül valamire a gabonapiacon - magyarázza rendkívüli gyorsaságukat a cég elnöke. Azt ő sem tagadja, hogy a támogatás kapóra jött számukra. Vermes szerint ugyanis a rendelet megjelenése előtti hónapokban alaposan megdrágult a kukorica, így a támogatással ki tudták egyenlíteni a bel- és a külpiaci árak közti különbséget. Az elnök ugyanakkor kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy az elnyert támogatásból valamennyit vissza kellett fizetni az agrártárca vezetőinek.

(Népszava)