Vitatott a munkaidő-beosztás <br/>

Ma tárgyalja a parlament a Munka törvénykönyvét, amely kilenc lényeges kérdésben módosul majd az európai uniós elvek szerint. Ezek közül nyolcról nincs vita, azonban a munkaidő-beosztást érintő módosítások körül komoly ellentétek alakultak ki a kormány és a szakszervezetek között. A kormány szerint a változások a rugalmasabb időbeosztással nagyobb munkabiztonságot jelentenek majd, az érdekképviseletek azonban azt mondják: a munkaadó szabad kezet kap ahhoz, hogy kizsákmányolja munkavállalóját.

Ma kerül az Országgyűlés elé a Munka törvénykönyvének módosítása, valamint az ahhoz készült 160 indítványt is megvitatják a képviselők. A jogszabály kilenc főbb ponton módosul majd, az Európai Unió irányelvei szerint, a módosítások azonban az elmúlt hónapokban komoly vitákat kavartak a szakszervezetek és a törvény készítői között.

Őry Csaba, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára szerint a változtatásokat nem lehetett tovább halogatni, az uniós elvárásokon kívül a gazdasági biztonság is indokolta az újításokat. A munkavállalók biztonságát pedig szerinte a kötelező kollektív szerződések biztosítják majd.

A következő nyolc pontban nagyjából megegyeztek a tárgyaló felek, így várhatóan viták nélkül a törvénybe kerül majd az egyenlő munka, egyenlő bérezés elve, a munkahelyi diszkrimináció tilalma, a bizonyítási teher megfordítása, azaz a munkaadónak kell majd igazolnia, hogy az őt ért vádak hamisak. Pontosítja a módosítás a csoportos elbocsátást okozó kötelezettségeket, részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltatónak a munkavállalót érintő feltételekről. Tartalmazza majd a fiatal munkavállalók szigorúbb védelmét, a határozott munkaszerződéssel, illetve ideiglenesen alkalmazottak munkahelyi és egészségvédelmi biztonságát, valamint rendelkezik arról: a kiküldött munkatársak ugyanolyan bérezést kapjanak, mint a helyben dolgozók, sőt az utazás költségét is térítse meg a foglalkoztató.

A Munka törvénykönyvének változtatásában egyetlen pont körül alakult ki komoly vita: a munkaidő-beosztással nem jutottak egyezségre a szakszervezetek és a kormány. Ennek értelmében a heti 48 órás munkaidőt 2 hónapra osztaná el a munkaadó, s tőle függ majd, dolgozóját mikor, mennyi időre hívja be. Így csúcsidőben, amikor rengeteg a munka, akár mindennap dolgozhat 12 órát a munkavállaló anélkül, hogy ez túlórának számítana. A hétvégi pihenőnapokról is annyi lesz a megkötés, hogy hat nap után kapna kötelezően mindenki egy szabadnapot, két szabadnap közül egynek pedig a vasárnapnak kell lennie. A helyettesítés megszűnne, munkaátcsoportosítással, külön bérezés nélkül kell majd megoldani a kieső munkaerőt: a másik munkatársnak saját munkaidejében kell elvégeznie kollégája feladatait is a jövőben.

Őry Csaba szerint már most is több kérdésben született kompromisszum, s ha az érdekképviseletek találnak még olyan pontokat, amelyekben van remény a megegyezésre, azok is beépülhetnek a tervezetbe. Azokkal a kifogásokkal azonban, amelyek halogatnák a változtatást, nem tud mit kezdeni.

- Szükségszerűek az újítások, ugyanis rugalmatlan munkaidővel a munkahelyek biztonsága kerül veszélybe, így a munkavállalóknak is érdeke a rugalmasság. Enélkül megbénulhat a gazdaság. A munkáltató kollektív szerződéshez van kötelezve, így megállapodáson múlik, kit hány órában foglalkoztatnak. Az pedig a helyi érdekvédelmi szervezetek gyengeségéről tanúskodik, ha nem tudják ezzel helyben megvédeni munkavállalóikat.

Igaz: a munkavállalók mindössze 30-50 százalékát védi és védheti kollektív szerződés, így kérdésessé válik, mennyire jelenthet ez valamennyiüknek garanciát. A szakszervezetek szerint a változtatások lényegében szabad kezet adnak a munkaadóknak ahhoz, hogy kizsákmányolhassák dolgozóikat.

Borsik János, az Autonómok vezetője, a munkavállalói oldal soros elnöke súlyosan bírálja a munkaidő két hónapon belüli szabad elosztását, a rendkívüli és az idénymunka körüli változtatásokat és a helyettesítés eltörlését is.

- Ha ezeket a változtatásokat bevezetik, a munkavállaló teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen akkor és annyi időre hívja majd be munkaadója, ahogy kedve tartja - állítja a szakszervezeti vezető. - Ugyan napi 12 órában maximál a törvény, azonban azzal, hogy egy helyett két hónapra kell elosztani a heti 48 órát, semmi nem óv meg senkit attól, hogy egymást követő hat napon 12 órát dolgozzon.

Borsik János felháborítónak tartja, hogy megszűnik a helyettesítés, tehát az a munkatárs, aki kollégája feladatait végzi el, a jövőben ezért nem kap majd külön pénzt, s saját munkaidejében kell elvégeznie a többletmunkát. Az idénymunkát megrendeléshez, tehát nem évszaki sajátosságokhoz, hanem munkaadói megrendeléshez köti majd a törvény: ezzel bármikor, soron kívül berendelheti dolgozóját vagy kényszerszabadságra küldheti. A szakszervezeti vezető értesülései szerint egy kormánypárti képviselői indítvány kezdeményezi azt is, hogy megszűnjön a veszélyes munkakörökben kialakított csökkentett munkaidő lehetősége is.

(Népszava)