A munkáltatók kérik: a kormány ne vonja vissza a munkaidő szervezésére vonatkozó javaslatot<br/>

Az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala szerint nem megalapozott az a szakszervezeti igény, hogy a kormány vonja vissza a Munka törvénykönyve módosítására az Országgyűlésnek benyújtott javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat. A munkaadói oldal képviselői szerint a visszavonás hátrányos helyzetbe hozná a munkáltatókat.

Az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának szakértője szerint az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat körülbelül kiegyensúlyozza a munkavállalóknak és a munkaadóknak hátrányos változásokat.

Az Európai Unió kilenc munkajogi irányelvének felelnek meg a módosítások. Ezek közül nyolcnál számos kompromisszumot vállaltak a munkaadói érdekképviseletek. Amennyiben ezen hátrányokat bizonyos mértékig ellensúlyozó, a kilencedik irányelvvel kapcsolatos paragrafusokat visszavonja a kormány, ez rendkívül rossz "üzlet" a munkáltatóknak.

A nyolc irányelv érvényesítése során a munkaadói érdekképviseletek többek között vállalták a munkavállalóknak a jelenleginél jóval szélesebb körű tájékoztatását. Bekerült a törvényjavaslatba a munkahelyeken nehezen értelmezhető, és valószínűleg még számos problémát jelentő közvetett diszkrimináció elve. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás is a munkavállalók jogbiztonságát erősíti. Az átirányítás, a kiküldetés, a kirendelés új szabályai alapján a munkavállalók nem kerülhetnek anyagilag hátrányosabb helyzetbe. Amennyiben a munkavégzés indokolja, magasabb bérezés jár számukra - mondta Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának a témakörrel foglalkozó szakembere. A csoportos létszámleépítés szabályai is újabb kötöttségeket jelentenek a munkáltatóknak - hozta fel ezt is példaként.

Rolek Ferenc, a kérdéskörrel foglalkozó másik szakember elmondta: még a kilencedik irányelvhez kapcsolódó paragrafusokról sem lehet elmondani, hogy azok egyértelműen a munkavállalóknak jelentenének szigorúbb feltételeket. A törvényjavaslat szerint a rendes és rendkívüli munka együttes ideje nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát. Mivel jelenleg a túlórára külön szabályok vonatkoznak, elvileg akár napi 20, heti 60 órát is dolgozhat a munkavállaló.

A változás szerint hat nap után minden esetben ki kell adni a pihenőnapot, miközben jelenleg akár 7-8 napi munka is végezhető. Rolek Ferenc elmondta: a rendkívüli munka éves maximuma ugyan több lenne mint jelenleg, de abba a hétvégi túlórát is bele kellene majd számítani, miközben jelenleg ezt nem veszik figyelembe a számításnál. Az általánosnál magasabb túlóramértékről a jövőben is csak kollektív szerződés alapján lehetne megállapodni. A munkaidő-keretnél számottevően javította volna a munkaadók piaci alkalmazkodását, ha sikerül elérni az általánosan alkalmazandó négy hónapos mértéket. Végül csak a jelenlegi két hónapos mérték maradt a törvényjavaslatban. Ez annyit jelent, hogy a heti munkaidő-maximumnak ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkahelynek, azaz nagyobb megrendelések esetén nyolc óránál többet, kisebb igények időszakában annál kevesebbet dolgoznak a munkavállalók.

A két hónapos keret a jelenlegivel megegyezően csak kollektív szerződéssel vagy több munkaadóra vonatkozó kollektív szerződéssel emelhető fel négy hónapra, illetve fél évre. Rolek Ferenc elmondta: a plusz lehetőséget e téren csupán az szolgálná, hogy ugyancsak kollektív szerződés esetén bizonyos folyamatos, idény jellegű munkaidő-beosztásnál egyéves keretről is egyezséget köthetne a munkáltató a szakszervezettel.

(MTI)