Az EU-csatlakozáshoz módosítani kell az alkotmányt is<br/>

Vágólapra másolva!
A magyar alkotmány jelenlegi szövege nem enged meg olyan mértékű hatáskör-átruházást, ami az uniós csatlakozással megtörténne. Ezért egy új cikkelyt vagy egy csatlakozási klauzulát kell beépíteni az alkotmányba.
Vágólapra másolva!

"Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében egy csatlakozási klauzulát vagy Európa-cikkelyt kell beépíteni a magyar alkotmányba, hiszen a jelenlegi alkotmányos rend nem engedi meg azt a mértékű hatáskör-átruházást egy nemzetközi szervezet részére, amelyet az EU-tagság megkövetel" - mondta az Igazságügyi Minisztérium illetékese kedden az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága integrációs albizottsága ülésén.

Közölte, hogy az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozás egy nemzetközi szerződésben lesz lefektetve, és e szerződésnek összhangban kell lennie azzal a felhatalmazással, amelyet az alkotmány fog adni a csatlakozás érdekében.

Az Alkotmánybíróság (AB) csatlakozás utáni szerepéről szólva azt mondta: felvetődik az a kérdés, hogy az AB által ellenőrizhető-e, hogy az unió az átengedett hatáskörökön belül cselekszik vagy sem. Hozzátette, fontos, hogy milyen tartalmú klauzulát épít be az Országgyűlés az alkotmányba, és hogy a cikkely megfogalmaz-e bizonyos kritériumokat.

Közölte: amennyiben a klauzula tartalmi korlátokat, követelményeket is meghatároz a közösségi joggal szemben, mód nyílik az alkotmánybírósági kontrollra. Ellenkező esetben az Európai Bíróság rendelkezik monopóliummal az alapszerződések értelmezésére, illetve az alapszerződések felhatalmazása alapján kibocsátott másodlagos jog érvényességének megítélésére.

Az előadó elmondta, hogy a kormány tavaly decemberi határozata alapján a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szóló előterjesztésnek 2001. október 31-ig kell elkészülnie. Hozzátette: ez a határidő azt célozza, hogy a módosítást a parlament a csatlakozás várható időpontja, azaz 2003. január 1-je előtt el tudja fogadni.

Az uniós csatlakozásból fakadó önkormányzati feladatokról a Belügyminisztérium illetékese adott tájékoztatást a bizottságnak. Elmondta, hogy a jogharmonizáció során folyamatosan épül be az EU-joganyag az önkormányzatok tevékenységébe. Kitért arra, hogy nagy feladatot jelent az önkormányzati rendeletek átvilágítása. Mint mondta, mintegy 60 ezer önkormányzati rendeletet kell majd a csatlakozás miatt megvizsgálni, hogy megfelelnek-e az EU-követelményeknek. Szintén fontos feladatnak nevezte a képzési program beindítását, amelynek első körében a jegyzői kart készítenék fel az EU-csatlakozásra.

(MTI)