Az Országgyűlés elé kerülhet a Répássy-féle sajtó-helyreigazítási törvénytervezet<br/>

Általános vitára alkalmasnak találta a lex Répássynak nevezett törvénymódosítást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A Répássy Róbert fideszes képviselő nevével fémjelzett javaslat a helyreigazítás mellett bevezetné a válaszadás intézményét is a sajtóban. Az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között arról alakult ki vita, hogy a módosító javaslat sérti-e vagy sem a sajtószabadságot.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a polgári törvénykönyv módosítására irányuló, hat fideszes képviselő által benyújtott indítványt. A bizottság szerdai ülésén több mint kétórás vita után, a kormányoldal támogatásával döntött a lex Répássyként emlegetett törvénymódosítás általános vítájáról.

Répássy Róbert (Fidesz) és társai a sajtóhelyreigazítás mellett be kívánják vezetni a válaszadás intézményét is, azaz a személyhez fűződő jogot sértő véleményre vagy értékelésre adandó válasz közzétételének kötelezettségét.
Az ellenzéki képviselők szerint a szabályozás szükségtelen, és teljesen ellentétben áll a sajtószabadság alkotmányos elvével.

Tóth András (MSZP) úgy véli, az új jogintézmény kaotikus állapotot hoz létre a sajtóban, és alkalmas újságírók, szerkesztők fenyegetettségének megteremtésére. Toller László (MSZP) úgy vélte, az indítványozók szándéka arra irányul, hogy a politika próbálja megvédeni magát a sajtótól.

Hack Péter (SZDSZ) szerint a helyreigazítás intézményét cenzúrává akarják átalakítani az előterjesztők. Kitért arra, hogy a személyiségi jog védelmének jelenleg is széles intézményrendszere van, az Alkotmánybíróság pedig egy határozatában a sértő vélemény szabadságát is rögzítette.

Répássy Róbert közölte, hogy semmilyen alapja sincs az indítvány kapcsán a vélemény-helyreigazítás kifejezést használni, hiszen személyiségi jogok megsértése esetén kellene az ellenvéleményt közzétenni. "Senkinek sem kell a saját véleményét helyreigazítania" - fogalmazott a legnagyobb kormánypárt politikusa.

A javaslat csak a személyiségi jogok megsértése tekintetében korlátozza a sajtószabadságot, de a sajtószabadság nem egyenlő a szabad rágalmazással vagy a szabad becsületsértéssel - közölte Répássy.

"Az ellenzék miért részesíti előnyben a sajtószabadságot az emberi méltósághoz való joggal szemben?" - kérdezi Répássy. Szerinte ez azért van így, mert az emberi méltóság nem ragad tollat az ellenzék támogatására.

Répássy Róbert elmondta, amennyiben a parlament elfogadja indítványukat, akkor az előterjesztők felkérik Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a törvény kihirdetése előtt kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

(MTI)